2021. október 24., vasárnap

Merkelt az EU élén látnák viszont

„Hazánk számára a legjobb megoldás egy CDU-CSU vezetésű szövetségi kormány, élén Armin Laschet kancellárral” – üzente Angela Merkel, valószínűleg utolsó parlamenti beszédében, amelyet szeptember 1-jén mondott az alsóházban (Bundestag) bő három és fél héttel a testület új tagjainak megválasztása előtt. A német kancellár, volt CDU-elnök ugyanis nem indul a szeptember 26-ai Bundestag-választáson a tisztségéért, amelyet 2005. november 22-e óta tölt be.

Pártja éléről is lemondott már. Elhatározását 2018 októberében közölte, megjegyezve, hogy előbb konzervatív pártja vezetését adja át (ami még abban az évben meg is történt), majd a kancellári posztjától is megválik – sorozatban immár negyedik négyéves – mandátuma (idei) lejárta után. Ezt követően pedig sehol, semmilyen politikai tisztséget nem vállal.

Sokan nem hitték el neki. Alighanem tévedtek, mert azóta semmi jelét nem adta, hogy megváltoztatná véleményét. Ez pedig arra utal, hogy a Merkel-korszak hamarosan véget ér, amit honfitársai (és külföldi támogatói) közül némelyek biztosan visszasírnak még.

Az optimisták azonban arra számítanak, hogy majd meggondolja magát és elfogad egy számára megfelelő tisztséget az EU-ban. Ott ráadásul nagyon sokan ebben bíznak, sőt azt szeretnék, ha az egész közösséget Merkel vezetné. 

Ez derül ki legalábbis az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) friss felméréséből. A kutatóintézet a 27 uniós tagállamból 12-ben kereste a választ a lakosság körében a következő kérdésre: Mit várnak az európaiak a választás utáni Németországtól a merkelizmus nélkül.

A reakció egyértelmű: a megkérdezettek tekintélyes része azt szeretné, hogy Merkel ne hagyjon fel politikai tevékenységével, és a munkáját a jövőben az EU csúcsvezetőjeként végezze. A többség őt támogatná egy képzeletbeli uniós elnökválasztáson is, ha ellenfele Emmanuel Macron francia államfő lenne. (Más lehetséges vetélytársra nem is kérdeztek rá a széles körű felmérésben.) A válaszadók 41 százaléka voksolna Merkelre, míg Macronra alig 14 százalék.

Figyelemre méltó, hogy a német politikust a francia választók 32 százaléka favorizálja, miközben saját elnökükre csak 20 százalék voksolna, ha arról kellene dönteni, ki legyen az EU első számú vezetője.

Hazájában még többen, csaknem 42 százaléknyian szavaznának Merkelre a képzeletbeli választáson, Macronra viszont mindössze 15 százaléknyian.

Az északi EU-tagállamokban és Spanyolországban még nagyobb Merkel támogatottsága. Az első helyen a hollandok állnak, akiknek 58 százaléka ikszelné be a nevét, miközben Macronét csak 6 százalék. Spanyolországban hasonló az arány: ott a választók 57 százaléka állna mellé, a francia államfő mögött azonban csak 9 százalékuk sorakozna föl.

Merkel népszerűsége Bulgáriában a legkisebb, de még a helyi választók 31 százaléka is neki szavazna bizalmat, Macronnak ellenben alig 12 százalék.