2021. október 24., vasárnap

Hasznossá tenni a hulladékot

A lakosság felelősségteljes hozzáállása az újrahasznosítás alapja

Modern és meglehetősen időszerű témának számít Szerbiában a körkörös, vagyis az újrafelhasználáson alapuló gazdaság megteremtése, aminek voltaképpen az a lényege, hogy megteremtsük a megfelelő kört a hulladék-előállítás és a termék-előállítás között – fogalmazott szerdán a Vajdasági Gazdasági Kamarában adott nyilatkozatában Pásztor István, a tartományi képviselőház elnöke, aki részt vett a körkörös gazdasággal kapcsolatos, észak-európai tapasztalatokkal foglalkozó konferencián.

A tanácskozáson Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország osztotta meg a tapasztalatait a témával kapcsolatban – valamennyi államban megvalósult, működő gazdasági koncepciónak számít a körkörös modell. Pásztor elmondta, a körkörös gazdaság megteremtése érdekében tett erőfeszítés nem más, mint egy fontos társadalmi lépés a normalitás visszaállítása érdekében. Annak a normalitásnak a visszaszerzése érdekében, amelyik korábban már jelen volt, csak a modern kor előretörésével valahogyan elveszítettük. Erről kell szólnia az új modernitás korszakának, a normalitás újbóli megtalálásáról – értékelte a képviselőház elnöke. Úgy fogalmazott, Szerbiában még nagyon sok munka áll ezzel kapcsolatban előttünk, semmivel sem több azonban, mint amennyi azok előtt az államok előtt állt, amelyek már alkalmazzák ezt a körkörös modellt. Előnyünkre válik, hogy rendelkezünk a megfelelő törvényes előírásokkal, s azzal a felismeréssel is, hogy változtatnunk kell a jelenlegi helyzeten, lépnünk kell az újrahasznosításon alapuló gazdaság irányába. Hatalmas értéke van annak a tapasztalatnak, amelyet az észak-európai országok megoszthatnak Szerbiával, hiszen itt nem csupán elméleti, hanem operatív, gyakorlati tapasztalatokról van szó – jelentette ki Pásztor.
A Vajdasági Gazdasági Kamara már korábban létrehozta a körkörös gazdasággal foglalkozó tanácsát – számolt be Branisav Mamić, a kamara szolgáltatási egyesületének elnöke. Maga is abbeli meggyőződésének adott hangot, hogy hosszú folyamatról van szó, melynek azonban rendkívül fontos eredményei lesznek.

Miloš Vučević: A körkörös gazdaság sikeressége az embereken és nem a politikai szándékon, döntéseken múlik (Virág Árpád felvétele)
Miloš Vučević: A körkörös gazdaság sikeressége az embereken és nem a politikai szándékon, döntéseken múlik (Virág Árpád felvétele)

Miloš Vučević, Újvidék polgármestere a körkörös gazdaság legfontosabb feladatának nevezte, hogy megtalálja azokat a módszereket, amelyeknek köszönhetően a hulladékot hasznossá, ahogyan fogalmazott, a mínuszt plusszá lehessen alakítani. A jövő generációi miatt fontos mindez, értékelte, s feltette a kérdést, vajon a dán életszínvonal után áhítozó hazai polgárok hajlandók követni a dán munkamódszereket is? Mint mondta, mindez ugyanis elsősorban az embereken és nem a politikai szándékon, döntéseken múlik. Azon, hogy valaki hajlandó-e tízféle szemeteskukába gyűjteni a hulladékot, új életstílust elfogadni. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programja keretében támogatást kap a vajdasági regionális hulladékgyűjtő terve, melyben Újvidék mellett még hét község lenne érintett. Norvégia támogatása is fontos lenne ehhez – jelentette ki a polgármester.
Nem kell túlbonyolítani a dolgokat, egyszerű és elsajátítható módszerekről van tulajdonképpen szó – fogalmazott Susanne Shine, Dánia szerbiai nagykövete. Jó tanács: a gyerekek nevelésével, oktatásával kell mindezt elindítani, ma már Dániában is mindennapos jelenségnek számít, amikor a kisgyerek figyelmezteti a szülőt: nem jó kukába helyezte a papírtasakot, az iskolában tanulták, hogyan kell. A körkörös gazdaság koncepciójában nincs semmi új, régen is alkalmazták ezt az emberek kisgazdaságaikban. Ehhez kell most egész társadalmaknak visszatérniük – húzta alá Shine. Jørn Eugene Gjelstad, Norvégia szerbiai nagykövete szerint az innovációk támogatása és a lakosság felelősségteljes hozzáállása a körkörös gazdaság alapja. A helyi önkormányzatok szerepe a megfelelő infrastruktúra szavatolásában, a civil szféráé az emberek felelősségérzetének növelésében, a gazdaságé pedig az új módszerek implementálásában mutatkozik meg – fejtette ki Gjelstad.