2021. október 16., szombat

Szerbia ismét a listavezetők között!

Minden harmadik polgár a szegénység peremén tengeti mindennapjait

Nem áll túl fényesen a gazdasági helyzet sehol sem, a politikusok mondhatnak, amit akarnak. A fejlettnek számító nyugati országok sem tündökölnek a régi életszínvonalban, az egyre jobban süllyedő Keletről pedig kár beszélni.

Az Eurostat 2019. évi adatai is arról tanúskodnak, hogy baj van. Az Európai Unió lakosságának ötöde egzisztenciális fennmaradását a szegénység fenyegeti, ha nem is napi, de heti  szinten mindenképp. Szerbiában ezt minden harmadik lakos mondhatja el magáról, vagyis akár a kollégánk, a szomszédunk vagy az utcán velünk szembejövők. Bár a 2020. évi elemzés még el sem készült, az eredmények minden kétséget kizáróan még lesújtóbbak lehetnek – írja az RT.

Az adatok szerint az EU lakosai 12,4 százalékának manapság le kell mondania már olyan hétköznapinak számító dolgokról mint az internet, gépkocsi, ruhatárfrissítés, vendéglőbe járás az ismerősökkel legalább havi egy alkalommal. Az általános szükségletek listáján 13 elem szerepel, és az a lakos, aki ebből ötöt nem engedhet meg magának, már a szegények kategóriájába kezd áthajolni. Itt olyanokat is találunk a már felsoroltak mellett mint a fűtés nélkülözése a téli időszakban, húst vagy halat tartalmazó legalább egyszeri napi étkezés, váratlan kiadások, bútorcsere, hétnapos üdülés.

(Fotó: Dávid Csilla)

Az EU területét tekintve a szegénység küszöbén állók legnagyobb mértékben Románia déli részén élnek, egzisztenciálisan legkevésbé fenyegetettek Észak-Svédországban, ahol minden 50. lakosnak kell lemondani bizonyos szükségletekről.

Szerbia egyébként ijesztő mértékben nem marad el Romániától, sem Bulgáriától, illetve Görögország bizonyos részeitől. Az Eurostat értékelése szerint az említett országokban minden második, illetve harmadik lakos volt már olyan helyzetben, hogy nem engedhette meg magának a tisztes polgár életszínvonalát. Ez a lakosságnak a 34,5 vagy még ennél is nagyobb százaléka.

Szerbiában becslések szerint ez az arány 21,5 és 34,5 százalék között van, ugyanannyi, mint Montenegróban, illetve Románia északi részén, Magyarország egyes vidékein, Észak-Görögországban és Dél-Olaszországban.

A szegénység kockázata tehát Európa-szerte továbbra is magas, Szerbia állampolgárai pedig az utolsók között foglalnak helyet azon a listán, amely a szegénység peremén álló országokat sorolja fel. Szerbia jelentős részén a peremszegénység nem meglepő, a kimutatás szerint csupán Vajdaságban élnek az emberek ennél picivel jobban. Az ország déli részei ugyanazon a szinten vannak, mint Bulgária, Törökország, Észak-Macedónia, Spanyolország, Olaszország bizonyos régiói.

A gazdaságilag stabil országok továbbra is tartják az életszínvonalat. Izlandon, valamint a három skandináv országban, Svédországban, Norvégiában, Finnországban, továbbra is jólét van, akárcsak Hollandia, Belgium, Szlovénia, Svájc, Csehország, Németország bizonyos részein, ahol a lakosok mindössze 5,5 százaléka sodródik a szegénység peremére.

Az Eurostat 2012-es adatai szerint az EU területén mintegy 108,7 millió ember élt a szegénység fenyegetésében, hét évvel később ez a szám 91,4 millióra csökkent, ami ötöde az Unió összlakosságának.