2021. október 21., csütörtök

Jókora terméskiesés a szilvásokban

A tavaszi lehűlés az egész éves termést megsemmisítheti

Szeptember közepe lévén megállapíthatjuk, hogy több szempontból is rendkívüli termelési cikluson vagyunk túl. A hűvös és csapadékos tavaszi-kora nyári időszak után meleg és száraz nyár következett. A hajdújárási Somogyi János családi gazdaságában többféle gyümölcsöt termesztenek, és jelenleg a szilva szedésével foglalatoskodnak. A termelőt elsősorban az idei szilvatermésről kérdeztük, de a beszélgetésünk során egyéb gyümölcsfélék is szóba kerültek.

– Besztercei szilvát és Stanley-t termesztünk. Előbbi egy nagyon jó fajta, és a cukrászok is kedvelik, de nálunk az idén éppen a fővirágzása alatt jött egy nagy lehűlés, egy háromnapos hideg, ami szinte teljesen elvitte a virágokat. Körülbelül 160–170 fánk van, és öten három óra alatt leszüreteltük az egész termést. Ezzel szemben tavaly másfél hónapon keresztül intenzíven szedtük. Az idén körülbelül 200 kilogramm besztercei szilvánk termett, tavaly pedig csak az egyik szabadkai cukrásznak 800 kilogrammot adtunk el, és összesen körülbelül 2,5 tonna termett. A fák most nagyon megerősödtek, nagyon szép hajtásokat hoztak, úgyhogy bízunk benne, hogy jövőre szép termésünk lesz. Látjuk, hogy szép rügyeket nevel a fa, ami optimizmusra is okot adhat, de néhány tavaszi nap időjárásától függ az egész éves termésünk. A Stanley jobban bírta a hideget, de a terméseredményeket nagyban meghatározták a területi adottságok. Három parcellán termelünk Stanley-t, és az egyik területen nagyon kevés termésünk volt, míg a másik kettőnél a tavalyihoz viszonyítva ötven százalékos terméseredményről számolhatunk be. Ezek védettebb területek, amelyeknél némi szintkülönbség is van, és elsősorban a gyümölcsfák felső részén kaptunk jó termést – mondta Somogyi János.

Somogyi János
Somogyi János

Beszélgetőpartnerünk emellett elmondta, hogy a szilva esetében az idén a szilvalégy okozta a legtöbb gondot. A rovarnak kedvezett az időjárás, és a rajzása is hosszú ideig tartott, ami azt eredményezte, hogy a lárvájával még olyan helyeken is találkozhatunk, ahol csak egy-két szilvafa található. Somogyi János elmondása szerint náluk is egy területen kárt okoztak, mivel feltehetően gyenge permetszert használtak ellenük.

A termelővel emellett egyéb gyümölcsfélékről is szót ejtettünk.

– A meggyel meg voltunk elégedve az idén. A tavasszal tapasztalható lehűlés kicsit megritkította a termést, de ez előnyünkre vált, hisz azok a szemek, amik megmaradtak, szebben tudtak fejlődni. A cseresznye viszont jócskán elfagyott, nagyon kevés termett. Amikor januárban bejártuk a gyümölcsöst, úgy tűnt, hogy egy-egy fától átlagosan nyolc kilogramm gyümölcsöt várhatunk, viszont csupán másfél kilós átlag jött ki – mondta Somogyi János.

Beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy a terményeket a piacokon értékesítik. Rendszeresen járnak Szabadkára a Tejpiacra, valamint a csantavéri, adai, és ha lehetőségük van rá, és több árujuk van, a zentai piacra is. A gyümölcsöket igyekszenek frissen kivinni a piacokra, amit délután leszednek, azt másnap délelőtt próbálják eladni. Persze, amikor az érés felgyorsul, kénytelenek nagyobb mennyiséget leszedni, de szerencsére egy hűtőház is a rendelkezésükre áll.

A gyümölcstermesztés továbbra is nagy mennyiségű kézimunkát igényel, így beszélgetőpartnerünk elmondása szerint a családtagok mellett több munkást is alkalmazniuk kell. Mivel több féle gyümölccsel is foglalkoznak, kisebb-nagyobb szünetekkel áprilistól novemberig szükségük van munkásokra. Visszatérő idénymunkásaik vannak, és szükség esetén szerencsére a mái napig tudnak munkaerőt találni.

A termelővel mindezek mellett a növénytermesztés néhány aktuális kérdéséről is szót ejtettünk.

A szilva már másnap, frissen a piacokra kerül
A szilva már másnap, frissen a piacokra kerül

– Mivel kevés csapadék volt, kevesebbet kellett permetezni, mint korábban, hisz a gombabetegségek nem voltak jelen olyan mértékben. Másrészt viszont a csapadék nagyon kellett volna, hogy a termés szépen ki tudjon fejlődni. Öntözés nélkül ma már sem gyümölcsöt, sem zöldségféléket nem lehet termeszteni. A zöldségtermesztésben már most látszik a szárazság következménye, hiszen egyes termények ára szinte hétről hétre emelkedik. Ha csak a burgonyát nézzük, körülbelül három héttel ezelőtt még 30–40 dinárért kínálták kilóját, míg most hatvan dinár körül mozog az ára. A szilva kilogrammonkénti ára tavaly október közepén 80–100 dinár volt, az idén viszont már most ennyibe kerül. Az almának viszont, amiből a legtöbb van a környéken, nincs jó ára. Mondhatjuk azt, hogy ha kizárólag csak a termények árát nézzük, szinte mindenki jól járt, kivéve az almásokat. Az első osztályú alma nagybani ára 25 dinár, és ha megnézzük azt, hogy a szüretelők órabére 250–300 dinár, akkor el tudjuk képzelni, hogy mekkora haszna van a termelőknek. Mindemellett még ezt is elmondhatjuk, hogy bizony nincs csúcstermés. Emellett minden megdrágult, például a műtrágya is, így a termelőnek muszáj árat emelnie, hogy fedezni tudja a költségeit. Mi viszont mást nem tehetünk, várjuk a következő évet, és bízunk benne, hogy jobb lesz – nyilatkozta a termelő.