Gyakran megrökönyödünk azon a piacon vagy üzletben, hogy mennyibe kerül a mogyoró. A magas ár az érdeklődés megnövekedésének, valamint a piaci kínálat hiányának következménye. Ez utóbbi a szakértők szerint viszont egyre inkább felfutóban van. Sokasodik a mogyorótermelők száma, a jelenlegi piaci árak szerint pedig egyelőre a haszon is jelentős.
A szerbiai ültetvényeken már megkezdődött a mogyoró betakarítása. A termelők elmondása szerint a 6000 hektáron csaknem 2500 tonna mogyoró terem, ez pedig az ország szükségleteinek mindössze a 10 százalékát fedi. A nagy kereslet miatt a mogyoró ára is magas, ezért megéri ezzel foglalkozni. A mogyoró termesztésétől sokakat eltántorít a tény, hogy ez hosszú távú befektetés, pénzt nem hoz évekig a konyhára, csak visz. A földmegmunkálás és a beruházás nagysága magától értetődik, ám az első termés csak az ültetést követő ötödik évben érkezik.
A pirosi Novo Radonjić a legjelentősebb vajdasági mogyorótermelők között van. Ezt alig néhány év alatt érte el, mindössze hat évvel ezelőtt változtatta 40 hektáros földterületét mogyorófölddé. A tervek szerint a közeljövőben megduplázza a területet. Az RTS-nek adott nyilatkozata szerint jó termés várható az idén, de ehhez szükség volt a korszerű mezőgazdasági technológiák teljes körű alkalmazására.
– Az idén, szerintem, körülbelül egy tonna hozzam lesz hektáronként. Ami az árakat illeti, a héj nélküli mogyoró ára 250–300 dinár körül alakul. Ez szolid ár, de úgy vélem, hogy az elkövetkező években drágulás várható – közölte a termelő.
Radonjić szerint azért indult meg az érdeklődés a mogyoró termesztése iránt, mert magas a haszon és nincs sok dolog vele. A beruházás inkább magasnak mondható, mivel a munkálatok nagy részét, a metszésen kívül, modern gépesítéssel végzik, például mogyoróbetakarító gép, melynek ára csaknem 100 ezer euró.
Boldogulni lehet viszont korszerű mezőgazdasági eszközök nélkül is – állítja Nikola Dragičević, aki az ültetvényen kezeli a gépet, az viszont száz ember napi munkája lenne.
– Ennek a gépnek nem nehéz a kezelése, a tiszta mechanika elvén működik. Sok hasonló mezőgazdasági eszközt nehéz irányítani, ezt viszont nem – mutat rá Dragičević.
A betakarítás után a mogyorót a feldolgozóüzembe küldik, ahol csak válogatás, mosás és szárítás után kerül a piaci körforgásba. Nagy érdeklődéssel fogadták a fogyasztók, a haszon mellett minden valószínűség szerint ez az oka annak, hogy az elmúlt években mogyoróültetvények területe megkétszereződött Szerbiában.
– Az alma és a körte sokkal összetettebb termelési technológiát igényel, mint a mogyoró. Ez utóbbinál a növényvédelmi határidőket kell tiszteletben tartani – mondta Jovica Macavra gyümölcstermesztési szakember.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, megéri mogyoróültetvénybe beruházni. Más gyümölcsökkel, például a meggyel, almával, körtével összehasonlítva a mogyoróba való beruházás pénztárcakímélőbb. A szakavatottak szerint akár félárból is ki lehet jönni. Becslések szerint hektáronként 4-5000 eurós beruházás is elegendő.
