2021. október 15., péntek

Tudatos információszerzés és önismeret

Hogyan kell jól szakmát választani? – Visztenvelt Andrea a pályaorientációról tartott előadásokat a Szabadkai Nyári Akadémia résztvevőinek

Amikor egy nyolcadikossal vagy egy végzős középiskolással találkozunk, általában a beszélgetés során rákérdezünk arra, hogy mely középiskolába vagy felsőoktatási intézménybe szeretne iratkozni, vagy hogy folytatni fogja-e a tanulmányait. Mindannyian tapasztaltuk, hogy nem könnyű tizenöt vagy tizenkilenc éves korban arról dönteni, milyen munkaterületen fogunk dolgozni a jövőben. A fiatalok közül kevesen tudják biztosan megmondani azt, hogy mely oktatási intézménybe szeretnének jelentkezni, hiszen a többségük hezitál, az utolsó pillanatban dönt, vagy azt a szakot választja, mint a barátai. Akárhogy is van, a tanárok, az osztályfőnök és a szülők is sokat segíthetnek abban, hogy a tanuló megtalálja a számára megfelelő középiskolai vagy egyetemi képzést. A Szabadkai Nyári Akadémián egy külön szakcsoport foglalkozott a pályaorientációval. Azoknak a pedagógusoknak, akik ezt a szekciót választották, Visztenvelt Andrea, a Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Karának tanársegédje tartott több előadást. A szakértővel az előadásokon kívül a pályaorientációról és a diákok attitűdjéről beszélgettünk.

Visztenvelt Andrea (Fotó: http://hti.gtk.szie.hu)
Visztenvelt Andrea (Fotó: http://hti.gtk.szie.hu)

Mivel foglalkoztak a Szabadkai Nyári Akadémián tartott előadásain a pedagógusokkal?

– A mi szekciónkban folyt a pedagógusok pályaorientációs képzése. A pályaorientáció lényege, hogy abban segítsük a gyerekeket és a fiatalokat, hogy miként tudnak tájékozódni a munka, a szakmák világával kapcsolatban. Másrészt mindez a saját személyiségük ismeretéről is szól. Hiába tudom, hogy állatorvos szeretnék lenni, ha nincsenek meg hozzá a képességeim, és nem szeretem az állatokat. A pályaorientáció arról szól, hogy fejlesszük az önismeretet és a pályaismeretet. Ezzel kapcsolatban a Szabadkai Nyári Akadémia első napján volt egy másfél órás előadás, amelyen a téma elméleti kereteiről beszéltünk. A második napon kétszer másfél órában a gyakorlatról, a módszertani tudnivalókról hallhattak a pedagógusok. Ezekkel a módszerekkel a tanárok a saját közegükben, a diákjaikkal is tudnak majd dolgozni a továbbiakban.

A kérdőívek kitöltésén és a közös beszélgetéseken kívül mi az, amivel egy tanár, egy osztályfőnök tud segíteni a diákjának a pályaválasztásban?

– Úgy gondolom, és az egész ehhez kapcsolódó tudomány is ezt mondja, hogy akár a közismereti órákon is lehet ezt fejleszteni. Az a lényeg, hogy tudatosan kell végiggondolni a tanulókhoz szóló kérdéseket, meg kell ismerni a szülőket, az ő pályájukat. A szülőket is be kell vonni a folyamatba, és beszélgetni kell a diákokkal arról, hogy egy-egy szakmának milyen követelményei vannak. Egy pedagóguspálya teljesen másféle személyiséget kíván, mint az esztergályosszakma. Más típusú emberekre van szükség mindkettőnél, akiknek az érdeklődési körük és a képességeik is mások. Fontos, hogy a tanár tájékoztassa a gyerekeket mindezekről, és abban segítse a diákokat, hogy foglalkozzanak a saját önismeretük fejlesztésével. Anélkül nem fog működni a jó pályaválasztási döntés.

A Szabadkai Nyári Akadémia pályaorientáció szakcsoportjának résztvevőivel (Fotó: Szalma Brigitta)
A Szabadkai Nyári Akadémia pályaorientáció szakcsoportjának résztvevőivel (Fotó: Szalma Brigitta)

Van rá példa, hogy a diákok a pályaválasztás előtt önállóan és nem szülői nyomásra fordulnak a pályaválasztási tanácsadóhoz?

– Tapasztalataink szerint nagyon alacsony fokú az ilyen tudatosság. Amikor a diák oda jut, hogy szorít az idő, valamit dönteni, választani kell, pánikszerű információkeresés talán megkezdődik, de nagyon sok esetben a tanuló sodródik a többi fiatallal, vagy olyan iskolába jelentkezik, amely közel van a lakóhelyéhez. Kevés a tudatosság és a valódi információszerzés ebben a folyamatban.

Visztenvelt Andrea a szabadkai előadás közben (Fotó: Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete)
Visztenvelt Andrea a szabadkai előadás közben (Fotó: Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete)

Az idei felvételi statisztikák alapján a legtöbben a gazdasági és az informatikai egyetemi képzéseket választják. Mióta figyelhető meg ez a tendencia?

– Mindig vannak olyan munkaerőpiaci trendek, amelyekre a fiatalok szeretnek felülni. Nyilván, az oktatáspolitika is valamilyen szinten befolyásolja a választásukat, hiszen magasabb pontszámokat határoznak meg egy szakon, ha kevesebb diákot fogadnak be. Jelenleg a pénzügyi és az IT-szakok a legnépszerűbbek.

Hogyan segíthet a szülő a gyerekének a pályaválasztásban?

– A legfontosabb, hogy ne befolyásolja, ne döntsön helyette. Engedje a gyermeket szabadon gondolkodni, de segítsen neki információt keresni. Ne vesszenek el a szülők és a gyerekek az olyan internetes oldalak között, amelyeken féligazságok vagy már elavult információk vannak. A legfontosabb az információ releváns feldolgozása. A szülőnek engednie kell, hogy a diák minél több mindent, minél több tevékenységet kipróbáljon. Ilyen a nyári munka. Magyarországon az érettségizőknek közösségi szolgálatot kell teljesítenie ötven órában. Ha sokféle tevékenységgel találkozik a gyerek, akkor később könnyebben tud majd pályát választani.