2021. október 27., szerda

Nem csorbulnak a kisebbségi jogok

Maja Gojković: A kormány ma dönt a VMSZ módosítási indítványairól

A cirill írásmód használata eltűnőben van. Miután a szerb nyelv mellett a cirill írásmód is a szerb nép identitásának része, szükség volt egy olyan törvényre, amely az identitás megőrzése érdekében a közhasználatban kötelezővé teszi ennek az írásmódnak a használatát – indokolta meg Maja Gojković művelődési miniszter a köztársasági képviselőház rendkívüli ülésén a napirenden szereplő egyedüli törvényjavaslatot, ami a szerb nyelv és cirill írásmód kötelező használatát írja elő a köznyelvben.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője kiemelte, a szerb nyelv és a cirill írásmód használatának védelme a szerb nép joga, ám egy ilyen törvény semmilyen módon nem veszélyeztetheti az Alkotmány által szavatolt kisebbségi jogokat.

A szerb nyelv közéletben való használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvényjavaslat előterjesztésében Maja Gojković elmondta, hogy a cirill írásmód kötelező használatával ugyan a közhasználatban levő nyelv- és írásmód használatáról szóló törvény foglalkozik már, így az állami, tartományi és önkormányzati intézmények már cirill írásmódot alkalmaznak, ahogy a közvállalatok és a közszolgálatok is, az adott törvényjavaslat ugyanakkor azoknak a körét bővíti, akiket a cirill írásmódra köteleznék a hivatalos kommunikációban. Vagyis az adott törvényjavaslat felölel mindenkit, aki közhasznú tőkével üzletel vagy szolgáltatásokat nyújt. Így a gazdasági tevékenységekkel foglalkozó intézményeket, ahol az állami, tartományi vagy önkormányzati tulajdon többségben van, sőt a közszolgálati médiumok esetében is. A törvényjavaslat felöleli a kulturális és más jellegű rendezvényeket is, amelyek közpénzű támogatást kapnak, így az adott logót is cirill írásmóddal kell feltüntetni.
Ugyanakkor könnyítéseket ír elő a magánszektorban tevékenykedők számára is, akik a munkájuk során a cirill írásmód mellett határozzák el magukat.

Mint arra Pásztor Bálint rámutatott, a VMSZ három módosítási indítványt nyújtott be a parlamenti képviselők előtt levő törvényre. Felszólalásában kiemelte, mi, magyarok teljesen megértjük a nemzeti identitástudat megőrzésének jelentőségét, hiszen a nyelv nemcsak önkifejezési eszköz, hanem egy nemzet identitásának része, ezért is érthető, hogy a szerb, többségi nép is mindent megtesz a nyelv és az írásmód megőrzéséért. Fontos azonban, hogy a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt. Rámutatott ugyanakkor, a napirenden szereplő törvénynek a kisebbségi nyelvhasználat nem lehet a része, és nem is része.
Pásztor elmagyarázta, hogy a hivatalos nyelvhasználatot az Alkotmány, a kisebbségekről szóló törvény, illetve a hivatalos nyelv- és írásmód használatáról szóló törvény szabályozza. Az adott törvényjavaslattal a szerb nép sem fog beleavatkozni, hogy a magyar, az albán vagy más kisebbség milyen nyelvet vagy írásmódot használjon, de hogy a kétségeket eloszlassa kiemelte, az elmúlt napokban sikeres tárgyalásokat folytattak, így azoknak, akik szavai szerint csak riogatni és ellendrukkerkedni tudnak, azt üzente: újra fölöslegesen hergelték a közvéleményt. A VMSZ három módosítási indítványt nyújtott be. Az első indítvány mindjárt a törvényjavaslat első szakaszára vonatkozik, ebben fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a szerb nyelv esetében a kötelező cirill írásmód nem lehet hatással a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatára.

A második módosítási indítvány az adókönnyítésekkel foglalkozó szakaszra vonatkozik. Ez a törvény csak lehetőséget nyújthat az adókönnyítésekre azok esetében, akik az üzletelésük során a cirill írásmódot használják. De ebben az esetben a negatív megkülönböztetés elhárítására van szükség, hiszen mint Pásztor Bálint kiemelte, Belgrádban a könyvkiadók eldönthetik, hogy cirill vagy latin írásmóddal nyomtatnak ki könyvet, ugyanis a cirill kiadás adókönnyítéssel járhat. De Újvidéken, Szabadkán és Zentán a magyar nyelvű kiadást nem lehet cirill írásmóddal kiadni. Így a módosítási indítvány szerint az esetleges adókedvezményeket nemcsak a cirill írásmódot használó cégek vehessék igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írásmódját használó gazdasági társaságok is.
A harmadik módosítási indítvány viszont az identitás megőrzését szolgáló nemzeti kisebbségek rendezvényeire vonatkozik. Esetükben a logó anyanyelvű, nem csak cirill betűs.

Pásztor Bálint elmondta, a VMSZ támogatja a törvényt, hiszen nem veszélyezteti a kisebbségi jogokat. Ha a módosítási indítványainkat is elfogadják, ezt szavatolni is tudják majd. Rámutatott ugyanakkor, hogy a szerb nyelv esetében a latin írásmód is gazdagság, hiszen a világban csak tíz olyan nyelv van, amely két írásmódot használ, Európában csak a szerb nyelv az, amely két írásmódot használ, ezért nem kell róla lemondani, hanem őrizni kell.
Kihasználta az alkalmat és elmondta, hogy a többnyelvű helységnévtáblák megrongálása egyre gyakoribb, ezért az illetékes szerveket arra kérte, tegyenek ezért, hogy ne történjenek ilyen esetek.
Maja Gojković válaszolva Pásztor felszólalására elmondta, hogy a VMSZ által benyújtott módosítási indítványok kibővítették a törvényjavaslatot. Megköszönte, hogy éppen egy, a kisebbséghez tartozó képviselő mutat rá arra a gazdagságra, amivel a szerb nép rendelkezik, a két írásmód használatára.

Sajnálatát fejezte ki a helységnévtáblák megrongálása kapcsán, az ilyen tettet vandalizmusnak és súlyos primitívizmusnak nevezte, s mint rámutatott, e téren a társadalom és a család is csődöt mondott. Hiszen az erre vetemedő fiatalok nem értik, hogy nem a kisebbségek mellett, hanem a velük való együttélés élni jelenti az ország gazdagságát. A kisebbségek hidat képeznek Európa felé. Nemcsak a szebb közös életet jelentik, hanem lehetőséget nyújtanak arra, hogy Európa megértsen minket. A Magyarországgal való együttműködést említette, ami a VMSZ-nek is köszönhető.
A művelődési miniszter elmondta, a kormány ma ül össze és megvitatja a benyújtott módosítási indítványokat is. Reményét fejezte ki, hogy eloszlatnak majd minden kétséget, illetve hogy a kormány is megértéssel viszonyul ezek iránt a módosítási indítványok iránt. A művelődési minisztérium számára elfogadhatóak ezek az indítványok, és ezt továbbítja a kormány felé.