2024. április 19., péntek

A bocskorát hiányolta

A Habsburg Monarchiát is megdöbbentette a szerb vámpír

Az első szerb vámpír legendája háromszáz év után is él. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a kelet-szerbiai Kisiljevóban, a vámpír falujában nem szeretnek róla beszélni a helyiek, még a sírját is elbarikádozták úgy, hogy hozzá sem lehet férni. Pedig Petar Blagojević története annak idején még a Habsburg Monarchiát is megdöbbentette.

Mi egy történelem professzorral, Nenad Mihajlović Gojával indultunk útnak. Veliko Gradištéban találkoztunk vele, majd Požarevac felé vettük utunkat és amikor beértünk a Topolovnik faluba, Kisijevo felé fordultunk. Az első dolog, ami már az utunk során feltűnt, hogy bár Közép-Szerbia észak-keleti falvaiban a temetők a főút mellett vannak, jól látható helyen, Kisiljevo esetében ez nem így van, már két-három kilométerrel elhagytuk a falut, mire a kukoricaföldek között apró kővel beszórt keskeny útra kanyarodtunk. Nincs megjelölve, hogy arra van a temető, csak a helyiek tudhatják, hogy merre kell menni, az út ugyanis mélyen bevezet a kukoricaföldek közé.

A híres jegyzőkönyv másolatát Dragan Milić, Veliko Gradište község elnöke mutatta meg nekünk (Miklós Hajnalka felvétele)

A híres jegyzőkönyv másolatát Dragan Milić, Veliko Gradište község elnöke mutatta meg nekünk (Miklós Hajnalka felvétele)

Azt, hogy a falu és a temető ilyen távol van egymástól, Nenad Mihajlović Goja azzal magyarázza, hogy a Duna holtága (a mai Ezüst-tó) gyakran megáradt.

A kukoricaföldek között érkezünk a temetőbe, illetve annak új részébe. Mi azonban a régi részt kerestük, hiszen Petar Blagojević, a vámpír 1725-ben hunyt el. Amíg a sírt próbáljuk megközelíteni, újabb és újabb akadályokba ütközünk, először a vad cserjék akadályoznak meg minket a haladásban, majd a vállig érő fű.

– Az 1718-ban kötött pozsareváci békét követően a törököket visszaszorították a Nyugat-Moravától délre, és abban az időben, mintegy húsz éven keresztül (1739-ig szerz. megj.) a monarchia uralta Szerbiát. Ez fontos időszak volt a szerb történelemben, hiszen az akkori orientális Szerbia első alkalommal találkozik Európával, míg Európa először kap lehetőséget arra, hogy felfedezze az addig török időket élt Szerbiát. A vámpírjelenség akkor a Habsburg Monarchia számára egy teljesen ismeretlen jelenség volt, míg Szerbiában már a 14-dik században éltek a holttestek kiásásával és megsemmisítésével. Erről árulkodik Dušan cár törvénykönyvének 20-dik szakasza, amely megtiltja a holtestek kihantolását és elégetését. Ha már Dušan kénytelen volt ezt törvénnyel tiltani, nyilván gyakori jelenség lehetett. A törvény bírsággal terhelte a falut, amely megszegte a rendelkezést, és amennyiben pap is részt vett a kihantolásban, meg is foszthatták őt papi hivatásától – magyarázta a történelmi összefüggéseket, amíg a vámpír sírját kerülgettük.

A jegyzőkönyv másolata (Miklós Hajnalka felvétele)

A jegyzőkönyv másolata (Miklós Hajnalka felvétele)

Arra, hogy Petar Blagojević, vagy ahogy a német nyelvű dokumentumokban szerepel Peter Plogojowitz vámpír volt, írott bizonyíték is van. Petar Blagojević kísértéséről a felesége beszélt először, ugyanis azt állította, hogy temetése után férje hazament, hogy a bocskorát elkérje a feleségétől.

– A férj bekopogott az ablakon a feleségéhez, hogy elkérje a bocskorát. A nő halálra rémült, de eleget tett férje kérésének. Reggel az esetet elmesélte a faluban, de a nő ezután eltűnt, senki nem tudja mi történt vele ezt követően. Ami ebben a történetben érdekes, az, hogy Petar Blagojevićet ezek szerint mezítláb temették el. Ezt pedig abban az esetben alkalmazták, amikor valakiről azt sejtették, hogy vámpír. Éppen azért, hogy ne kelljen fel, nem adtak rá lábbelit, sőt gyakran még faszálkát is szúrtak a halott sarkába – mutatott rá Nenad Mihajlović Goja, majd hozzáfűzte: – Állítólag, amikor kinyitották a koporsót, a bocskor a férfi lábán volt.

A falubeliek félelmét azonban az váltotta ki, hogy Petar Blagojević halálát követően 8 személy egymás után lebetegedett és elhunyt, mindegyiküknél pedig állítólag azt megelőzően megjelent Blagojević a betegágynál. Este érkezett és fojtogatta áldozatait. A sorozatos megmagyarázhatatlan halálesetek után Kisiljevo lakossága kérte az osztrák hatóságokat, tegyék lehetővé, hogy Blagojevićet kihantolják és a török uralom idején meghonosodott szokások szerint járjanak el vele.

– Az osztrák parancsnokot, aki éppen akkor Veliko Gradištéban volt, lesokkolta ez a kérés: hogy kihantoljanak egy holtestet csak azért, hogy átszúrják a szívét egy fa téttel. Kíváncsi volt, hogy erre miért volt szükség, így elküldte a saját emberét, hogy készítsen jegyzőkönyvet az esetről – magyarázta Mihajlović Goja. Az akkori osztrák parancsnok Flückinger vezetéknevű küldöttje írt jegyzőkönyvet az esetről. Pontosan leírta melyik nap, hány órakor, kinek a jelenlétében történt Petar Blagojević kihantolása. A koporsó felnyitásakor a jegyzőkönyvíró szerint a test ahhoz képest, hogy tíz héttel korábban temették el, jó állapotban volt. A férfi haja megnőtt, illetve a szakálla is, holott, ahogy a jegyzőkönyvvezető megjegyezte, a férfit rövid hajjal és megborotválva temették el. Beszélgetőtársunk, a történelem professzor rámutatott, az igazi sokk az volt, hogy az elhunyt szája szélén friss vért vélt a jegyzőkönyvíró felfedezni. Amikor pedig átszúrták a férfi szívét a téttel, friss vér sercent ki a fülén, száján és orrán keresztül.

A vámpír sírja megközelíthetetlen (Miklós Hajnalka felvétele)

A vámpír sírja megközelíthetetlen (Miklós Hajnalka felvétele)

– A mai orvostudomány sem tud magyarázatot adni arra, hogyan tud valaki két és fél hónapig eltemetve tovább élni. A jegyzőkönyvben Flückinger lejegyzi, hogy az ilyen nem mindennapos esetet a helyiek vámpírnak nevezik. Bécsben az elküldött jegyzőkönyv miatt bizottság ült össze. Ők egy külön küldöttséget (köztük egy rendkívül nagy tiszteletben álló orvossal, Johann Glaserrel) bíznak meg azzal, hogy Szerbiában vizsgálják ki a jelenséget. Ez a küldöttség hat éven keresztül nyomoz. Ez idő alatt további vámpírra bukkannak Medveđában, ahol teljesen azonos esetet jegyeznek fel, Kragujevacban, illetve Stalaćban. Ezekről az esetekről készült jegyzőkönyveket a mai napig őrzik Bécsben a levéltárban. Ők vámpírnak nevezik az adott eseteket, akik se nem élők, se nem holtak – mutatott rá a történelem professzor.

Beszélgetésünk során kénytelenek vagyunk belátni, nem tudunk Blagojević sírhoz jutni, hiszen amellett, hogy az aljnövényzet teljesen benőtte a sírt, valaki még ágakat, száraz gallyakat is dobált a sír köré.

– A vámpír története még mindig él. Félnek is tőle. Kisiljevo lakossága nem szeret róla beszélni, sőt szeretnék, ha a hátuk mögött hagyhatnák a történetet, azt mondják, nem szeretnék, ha a falujuk éppen a vámpírról válna híressé – mondta Mihajlović Goja. Hozzátette: – A temető régi részét az évek során szinte teljesen elfelejtették. Talán tíz éve annak, hogy lokalizáltuk. Amikor rábukkantunk a temető régi részére, kitisztítottuk azt, egy nagyon régi sírkövet fedeztünk fel. Egyik ismerősünk, aki varázsvessző-kutató, a varázsvesszővel jelezte, hogy azon a sírhelyen valamilyen energiák történnek. Ez a sír teljesen a temető szélén található, közel az Ezüst-tó sziklafalánál – magyarázta, majd hozzátette, ez egybevág azokkal a leírtakkal, hogy miután Petar Blagojevićet kihantolták és átszúrták a szívét, felgyújtották és hamvait a közeli Duna holtágába szórták.

Nenad Mihajlović Goja: Petar Blagojević esetét a bécsi hatóságok is kutatták (Miklós Hajnalka felvétele)

Nenad Mihajlović Goja: Petar Blagojević esetét a bécsi hatóságok is kutatták (Miklós Hajnalka felvétele)