2021. október 18., hétfő

Visszakerül a turulmadár a helyére

Hajdújáráson 1944-ben ásták el a szobrot, most a felállítását és a felszentelését tervezik

A hetvenes évek végén Drenkovics Tibor, Hajdújárás akkori plébánosa nem mindennapi felfedezést tett. A templomudvar szántása közben rátalált egy kődarabra. Később kutatni kezdett, hogy van-e esetleg még más is a kérdéses helyen. Vaspálcával szurkálni kezdték a talajt s előkerült a földbe ásott turulszobor, amit a második világháború idején ástak el ide.

Csajkás Antal plébános 1943-ban Hajdújáráson teljesített szolgálatot, szeptemberben Szabadka polgármesteri kultúr-ügyosztályához folyamodott azzal a kéréssel, hogy a hajdújárási hívekkel szeretnének felállítani egy országzászlós emlékművet. A levelezésből tudjuk, hogy milyen emlékművet terveztek:

„A talapzat betonszerü öntvényből készül, mely fehér kőporral lesz bevonva. Az alapzat tetején turulmadár – műkőöntvényből, úgyszintén a címer, mely külön rátétként illeszkedik a talapzatra. A hátfalon és az oldalfalon a hajdújárási és a ludaspusztai hősök nevei lesznek bevésve”.

A hajdújárási templom régen (Fotó: Vajdasági Magyar Digitális Adattár)
A hajdújárási templom régen (Fotó: Vajdasági Magyar Digitális Adattár)

Noha a plébános megkapta az engedélyt, a város műszaki ügyosztálya a „transzkontinentális” út közelsége miatt nem tartotta megfelelőnek a helyet, ahová a szoboregyüttest tervezték. Az idő közben múlt. Ugyancsak Csajkás plébános leveléből tudjuk, hogy 1944 január 24-én már szinte minden készen állt az emlékmű építéséhez:

„Az országzászló emlékoszlopa a téli időszak miatt még nincs építés alá véve. A cementen kívül a szükséges építőanyag már a helyszínen van. Az ünnepi és a hétköznapi országzászló már 1943 december havában megérkezett Oberbauer A. Utóda cégtől Budapestről, úgyszintén a rúd végére az apostoli kettőskereszt sárga rézből. A tervrajz szerint 12 méter hosszú fenyőrudat is beszereztem”. Ezt követően a kultúrtanácsnok helyszíni szemlét rendelt el, de ez elmaradt, mert a körülmények miatt nem volt időszerű, áll a megindoklásban. Az erről szóló dokumentum alján ez a dátum szerepel: 1944. április 15.

A hajdújárási templom napjainkban (Szalma Brigitta felvétele)
A hajdújárási templom napjainkban (Szalma Brigitta felvétele)

A teljes emlékmű sohasem készült el. A plébános jobbnak látta elásni a szobor tartozékait. Drenkovics Tibor plébános, aki az 1970-es évek végén teljesített szolgálatot, a következőket nyilatkozta lapunknak 2020 októberében:

„– Szántás közben egy kődarabot találtam. Azután kutattam egy vaspálcával, hogy hol lehet a többi. Megtaláltam a kinti toalett jobb oldalán elég mélyen elásva a címert és a turulmadarat is. Ez a hetvenes évek végén történt. A turulmadarat az akkori fiatalokkal bevittük a hittanterembe. A terem sarkába tettük jobb oldalra, a tábla mellé. A szobor nagyon nehéz volt, ezért ruhákat tettünk alá, mivel úgy tudtuk csak becsúsztatni a terembe. A címer kint maradt, mivel akkor még nem találtam jónak, hogy kifüggesszük valahova. Akkoriban ott volt a bejáratnál, a lépcsőknél arccal befelé fordítva. Amikor kiemeltük a címert, a zászló foszlányait is rajta találtam. Látszott rajta, hogy az anyag maradványai voltak – mesélte Drenkovits Tibor.”

A köztudatba Gubás Ágota, a Szabadkai Rádió újságírója emelte a szobrot. Az Aracs Alapítvány képviseletében járt a kilencvenes években a hajdújárási templomban és meglátta a szobrot. Azonnal javasolta, hogy restauráltatni kellene és végre felállítani. A szobornak a feje sérült meg. Elkerült a betonmadár Horvát Lehel építőmérnökhöz azzal a céllal, hogy Kalmár Ferenc szobrásszal majd restaurálják. Azonban pénz nem érkezett a munkához, az évek pedig múltak. Horvát Lehel eladta műhelyét, így a szobor Bóni László borász tanyájára került megőrzésre. A Magyar Szó tavaly írta meg a szobor történetét és közölt fotókat a szoborról és a címerről. Tulajdonképpen sok helybéli is ezt követően szerzett tudomást a fel nem állított emlékmű sorsáról.

A szobor feje (Szalma Brigitta felvétele)
A szobor feje (Szalma Brigitta felvétele)

Sövény Rudolf, Hajdújárás helyi közösségének tanácselnöke, amikor hírét vette, hogy van a falunak egy elfeledett turulszobra, azonnal kutatni és cselekedni kezdett.

– Tavaly ősszel olvastam a Magyar Szó Trianonról szóló sorozatában a hajdújárási turulszoborról. Én nem is tudtam, hogy ennek a falunak is volt ilyen szobra. Az elmúlt időszakban nagyon sokat foglalkoztam a faluval, szívügyem Hajdújárás, de én erről a történetről még nem hallottam. Amikor hírét vettem, azonnal látni szerettem volna. Felkerestem Bóni László borászt, akinél megőrzésen volt a szobor és elmondtam neki, szeretném visszakapni ezt a szobrot a hajdújárási híveknek, polgároknak, és oda, ahova eredetileg őseink tervezték, szeretném visszaállítani. Ő ebbe beleegyezett, többedmgammal el is mentünk a szoborért, amit azután elvittünk Törökkanizsára Popovity Péterhez, hogy restaurálja a szobrot. Ez a munka be is fejeződött – mondta Sövény Rudolf.

Eredetileg a helyi közösség tanácselnöke úgy tervezte, hogy a templomkertben, a hajdújárási Szüreti napokon állítják majd fel a szobrot. A hajdújárási szüreti napok a Vajdaság egyik legrégebbi, az is lehet, hogy a legrégebbi ilyen jellegű rendezvénye a Délvidéknek. Idén szeptember 17-e és 19-e között 53. alkalommal rendezik meg a termés ünnepét ugyanúgy, mint a korábbi években. A rendezvények péntektől vasárnapig tartanak majd. Azonban mint azt a tanácselnök elmondta, a szoboravatás egyelőre elmarad.

– Időközben Hajdújáráson plébánoscsere történt. Korábban Zsellér Attila plébános szolgált nálunk és vele beszéltük meg a szoborállítást. Helyére most Horvát Endre főtisztelendő került. Vele is felvettem a kapcsolatot, tettem egy bemutatkozó látogatást nála és elmeséltem az előzményeket és azonnal láttam, hogy nyitott erre a kezdeményezésre és benne is társra találok, hogy ez a szobor méltó helyre kerüljön. A napokban együtt elmentünk Törökkanizsára. Két emberrel is beszéltünk, akiktől terveket kértünk a szobor talapzatához, ugyanis nem csak a turulmadárról van szó, hanem egy címer is előkerült a szoborral együtt. Az eredeti tervek szerint 1943-ban a turulmadár mellett ezt a címert tervezték a talapzatra erősíteni és egy országzászló is lett volna itt. Mi azt beszéltük meg a plébánossal, hogy nem az országzászló lesz, hanem egy keresztet is fel fogunk állítani, hogy valamilyen katolikus jelkép is legyen a szobor mellett. Most már van egy vázlatunk, és bízom benne, hogy ez még az idén el fog készülni – fogalmazott a tanácselnök.

A címeres tábla (Szalma Brigitta felvétele)
A címeres tábla (Szalma Brigitta felvétele)

A talapzat elkészítésére 500 000 forintot nyertek a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél.

– A tervek szerint a talapzat beton alapokon nyugszik majd, a külső részét pedig terméskővel borítjuk be. A talapzaton lesz a címer, a tetején pedig a turulmadár meg a kereszt. Azt gondolom, hogy ez a falunak is nagyon fontos. Hajdújárásnak nincs nagy múltja, százéves település, de ez a történet is bizonyítja, hogy az itt élőknek fontosak a gyökereik, hiszen csaknem nyolcvan év után, ha minden úgy alakul, ahogyan szeretnénk, végre felállíthatjuk ezt a szobrot. Évtizedeken át tulajdonképpen megőriztük, de soha sem volt felállítva, megszentelve. Most ezt pótolni fogjuk – mondta a tanácselnök.

Amennyire izgalmas történet a bácskossuthfalvi Kossuth-szobor kalandos története, annyira érdekes a hajdújárási turulszoboré is. Különlegessége, hogy míg általában kitárt szárnyakkal ábrázolták a magyarok totemállatát, addig a hajdújárási szobor egy nyugalmi állapotban lévő madarat ábrázol, melynek magassága 130 centiméter, súlya pedig 200–250 kilogramm lehet.

„A turul a magyar eredetmondák legendás madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.”

A turulmadárhoz két fontos legenda köthető. Az egyik Álmos vezér születését jósolja meg. Ezek szerint Álmos anyja, Emese álmában egy turul jelenik meg és közli, hogy fiút fog szülni. A legenda másik változata szerint a turul ejtette teherbe Emesét. Méhéből forrás fakad majd és dicső királyok anyja lesz, akik sokasodnak ugyan, de nem a saját földjükön. Szinte folytatásnak is tekinthetjük a turulmadárról szóló másik megjelenést, ami a honfoglalás legendájában van. E szerint „a magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az lehet, hogy a magyarok valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom fészkel.”

Magyarországon 1896-ban, a millenniumi ünnepségek alkalmával hét helyen állítottak emlékművet a Wekerle-kormány megbízására: Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony és Pusztaszer helységekben – ebből csak Pusztaszer és Pannonhalma található a mai országhatárokon belül. Mindegyik „átnézett a határon”, azaz az országból kifelé fordult. Ausztriával, Oroszországgal, Szerbiával és Romániával szembefordulva jelezték, hogy megvédik a magyar állam integritását. A szobroknak belső figyelmeztető funkciójuk is volt: a nyitrai a felvidéki szlovákokat, a munkácsi a kárpátaljai ruténeket, a brassói az erdélyi románokat és szászokat, a zimonyi a délvidéki szerbeket és horvátokat volt hivatva a magyar állam területi egységére inteni.

Nagyon sok településen állítottak turulszobrot az elmúlt évszázadokban. Nálunk az impériumváltást követően a legtöbbet lerombolták. Néhány helyen vagy újraállították őket vagy új alkotásokat helyeztek el, de egyet sem közterületen, hanem egyházi területen, a templomkertekben. Ilyen új keletű turulszobor van Tóthfaluban, Bácskossuthfalván, Gomboson...