2024. április 24., szerda

Vajdaságiak a Kossuth térről indult gyertyás körmenetben

Cikkünkhöz GALÉRIA is kapcsolódik.

Az egyhetes budapesti eucharisztikus világtalálkozó szombati napzáró eseménye, egyúttal a kongresszus egyik utolsó rendezvénye látványosan, a hívők sokaságának a gyertyás körmenetével zárul. Ezt megelőzően az esti órákban szentmisét tartottak a Kossuth téren, melyet Erdő Péter bíboros mutatott be.

A tömegben nehezen tájékozódhatott a szem, de szerencsére a magasra emelt Temerin felirat elárulta, hogy vajdaságiak is vannak a tömegben.

Amikor sikerült a közelükbe férkőzni Micsik Béla, Törökbecséről épp a horvát televíziónak nyilatkozott, aki az újságírói kérdésre, hogy magyarként mit jelent számukra az, hogy itt tartják Budapesten a kongresszust a következőt válaszolta:
„Nekünk nagy megtiszteltetés, hogy a Fülöp-szigetek után most itt Budapesten, az anyaországban van a kongresszus, büszkék vagyunk” – mondta, majd hozzáfűzte, ha Zágrábban lenne, oda is elmennének. „Személyesen nagyon jól érzem magam, akolitusként az Oltáriszentség kiszolgálásában is részt vehettem, örömömben szinte sírni tudnék” – beszélt megindultan Micsik Béla.

Lapunknak elárulta, hogy a Nagybecskereki Püspökség szervezésével érkeztek 55-en. Bánát egész területéről, Kevevárától, azaz Kovintól Pancsován át az északi részekig, sőt bácskai testvérek is jöttek velük.

A velük tartó bácskaiak Temerinből érkeztek – mint megtudtuk – heten, de rajtuk kívül is jöttek, akik más módon szervezték meg az utazást. Ők heten voltak azok, akik magasba emelték a dél-bácskai település feliratát. A nyilatkozásban viszont nagyon szerénynek bizonyultak, vagy már siethettek, hogy mielőbb az induló körmenethez csatlakozzanak. Azt viszont elárulták, hogy nagyon jól érzik magukat, sőt, a jobbnál is jobban. Jó itt együtt a magyar fővárosban – mondták.

Az 53. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyedülálló abból a szempontból, hogy azon jelen lesz az 1054-es nagy egyházszakadás mindkét egyházfője a római pápa, aki vasárnap a zárómisét tartja és I. Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka személyében az ortodox egyházak között tiszteletbeli elsőbbséget élvező egyház feje.

I. Bartolomaiosz a Kossuth téri szentmise előtt mondott beszédet, amelyben kiemelte: az egyház az eucharisztia ünneplésének liturgiájába egy szeretetközösségbe gyűjti össze a híveket fajra, nemre, korra, kulturális, társadalmi és anyagi helyzetre való tekintet nélkül.

Erdő Péter a szentmisén úgy fogalmazott: „a keleti és nyugati kereszténység egysége magának Krisztusnak az akarata, hiszen ő azért imádkozott, hogy tanítványai egyek legyenek”.

A bíboros megköszönte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, hogy részt vesz az eucharisztikus kongresszuson, amit szimbolikus jelentésben gazdag tettnek nevezett.

A bíboros emlékeztetett: I. Bartolomaiosz 2000-ben Budapesten az ortodox egyház számára is szentté avatta Szent Istvánt. Ezzel arra emlékeztetett, hogy első királyunk halálakor, 1038-ban még egységben volt a keleti és a nyugati kereszténység.