2021. október 24., vasárnap

Monti megmondta, mi a fő veszély az EU-ban

Fél év folyamatos javulás után augusztusban – még az előzetes latolgatásoknál is jobban – romlott a gazdasági hangulat az EU-ban. Ilyesmire (az idén csak) januárban volt példa. Azóta egészen augusztusig minden jól ment, sőt júliusban pozitív rekordot ért el a hangulatindex.

Az EU legerősebb gazdaságának számító Németországban mindössze 0,3 ponttal csökkent a hangulatot tükröző mutató (ESI). Augusztusban a legnagyobb, csaknem 4,5 pontos zuhanást Franciaországban mérték, amelyet Hollandia és Olaszország követett 3, illetve 1,9 ponttal.

Az augusztusi csökkenést (az Unióban) több ágazat gyengélkedése és a fogyasztók körében tapasztalható bizonytalanság, visszafogottság okozta. Az utóbbit az is bizonyítja, hogy a lakosság kevesebbet költött. Több okból is, amelyek közül a legfontosabbak közé tartoznak a pesszimista jövedelmi várakozások, vagyis az, hogy sokan nem nagyon bíznak bevételeik jelentős növekedésében.

Másokat az infláció bosszant. Az eurózónában ugyanis augusztusban (éves összevetésben) majdnem 3 százalékos drágulást mértek a júliusi 2,2 százalékkal szemben. Ilyenre tíz éve nem akadt példa a térségben.

A fogyasztói árak emelkedése részben a gazdasági fellendülés kísérőjeként jelentkező megnövekedett lakossági keresletnek tulajdonítható. A drágulást elsősorban az energiaárak 15,4 százalékos növekedése okozta. Emellett valósággal eltörpül az élelmiszerek árának alig 2 százalékos és a szolgáltatások díjának 1,1 százalékos emelkedése. (Mario Monti volt uniós biztos, olasz exkormányfő szerint az EU gazdaságára jelenleg leginkább épp a tartósan magas infláció és a lassuló növekedés, vagyis a stagfláció jelenti a legnagyobb veszélyt.)

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 37 tagállamában is gyorsult a fogyasztói árak növekedése a nyáron. Ebben az országcsoportban, amely a világ gazdasági termelésének csaknem 85 százalékát adja, már júliusban (éves szinten, átlagban) 4,6 százalékos volt a drágulás, azaz 0,3 százalékkal több, mint júniusban. A kedvezőtlen változás felelőse ebben az esetben is az energiaárak – 17,4 százalékos – szárnyalása. Az élelmiszerekért (júliusban) átlagban 3,1 százalékkal kellett többet fizetni az OECD-hez tartozó országok területén.

A szervezet egyéb gondokról is beszámolt. Így arról is, hogy a tagállamok bruttó hazai összterméke (GDP) még mindig nem érte el a 2020 tavaszán kezdődött koronavírus-járvány (okozta drasztikus visszaesés) előtti szintet. Annak ellenére sem, hogy 2021 második negyedévében már felgyorsult a gazdasági növekedés. Ebben az időszakban – az első negyedévhez képest – 1,6 százalékkal nőtt a GDP az OECD-országokban.

A tavalyi második negyedévben, a járvány miatti szigorú korlátozások okozta zűrzavar miatt csaknem 10,4 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye az OECD-tagoknál. Ilyenre még a 2008-ban kirobbant pénzügyi és gazdasági világválság legnehezebb időszakában sem volt példa. Akkor (2009 első negyedévében) átlagban „csak” 2,3 százalékos GDP-csökkenést mutattak ki az OECD-ben.

Bár az idei második negyedév már sokkal jobbnak bizonyult a tavalyinál, a szervezethez tartozó országok gazdasági növekedése még így is 0,7 százalékkal gyengébb volt a járvány előtti utolsó negyedévhez, vagyis 2019 október–decemberéhez képest. Éves összehasonlításban 13 százalékkal ugrott meg az OECD-tagállamok gazdasági teljesítménye az idei második negyedévben az elsőben mért 0,3 százalékos mínusz után. Az EU-ban hajszállal jobb eredményt (13,2 százalékos növekedést) könyveltek el az április és június közötti időszakban, ami szintén figyelemre méltó az első háromhavi 1,3 százalékos csökkenést követően.