2021. október 15., péntek

Határtalan pénzforgalom

Évi 20 millió euró akad fenn vámhatósági ellenőrzéseken

Gyakran előfordul, hogy a szerb vámosok nagyobb mennyiségű devizát foglalnak le a határon. A Horgos–Röszke határátkelőn közelmúltban történt 140 ezer eurós fogásra sokan kapták fel a fejüket. A legtöbb hazai polgár még nem is látott egy rakáson ekkora összeget, míg mások csempészni próbálják. A Prva Televízió munkatársai a múlt hétvégén annak jártak utána, mégis mekkora összeggel lehet pénzt átutaztatni a határon bejelentés nélkül, miért veszélyes ez, valamint milyen gyakran csapnak le a Belügyminisztérium határrendészeti emberei az illegális pénzcsempészekre.

A szakértők szerint virágzik az illegális pénzforgalom. Nem most kezdődött, a mái napig tart, nem szűnik meg. A pénzmosás egyik formája ez. Minden pénz gyanús, amelyet a határon keresztül próbálnak becsempészni egy országba. A hazai határőrök évente 20 millió euró értékű bejelentetlen pénzösszeg csempészésén ütnek rajta. Ez nem kevés. A legnagyobb pénzforgalom, ami minden fajta bejelentés nélkül lebonyolítható a határon, nem lépheti át a 10 ezer eurós értéket. Az igazán jó és bátor csempészeket persze nem zavarhatja egy ilyen szabályozás. Az általában nem igazán legális körülmények között szerzett pénzt a gépjárművek különböző elemeibe rejtik, mint a huzat, ülés, küszöb, gumi, alváz légzsák, rádió, hangszóró helye.

– Bármekkora összeget át lehet vinni a határon. A 10 ezer euró feletti értéket a polgároknak viszont kötelességük bejelenteni, mielőtt átlépnék a határövezetet. Erre azért van szükség, mert igen komoly az eshetőség, hogy az ennél nagyobb összeg már illegális úton szerzett, amellyel nem is lehet valójában elszámolni – közölte a Prva Televízió munkatársainak Slobodan Tomić, a Vámhivatal vámeljárási végrehajtó koordinátora.

A külföldön végzett feketemunka a legbanálisabb ok arra, hogy valaki pénzt csempésszen át a határon. A pénzcsempészet motivációja viszont lehet sokkal veszélyesebb is, ami már a belbiztonsági szervekre vagy akár a belbiztonsági hírszerzésre tartozó bűnügy.

– Könnyen megeshet, az irreálisnak ható pénzösszegek bűnözésből származnak, amivel az illető nem tud elszámolni és ez az oka annak, hogy a származási módját szeretnék titkolni. A terrorista cselekmények 99,9 százalékát az ilyen pénzmozgásokról finanszírozzák. A sikeres csempészakcióból származó tetemes pénzeket az elkövetők általában kábítószer, fegyverek vásárlása, vagy bűncselekmények elkövetésére szándékoznak költeni, de szervezett bűnözői csoportok tevékenységének pénzügyi támogatására is használják – nyilatkozta a Prva Televíziónak Ratomir Antonović, a Nagy Konstantin Belbiztonsági Egyetem professzora.

A szakértő tanácsa szerint, ha valaki mégis nagyobb összegben készpénzt szándékozik átvinni a határon, azt mindenképpen jelentenie kell. Ehhez nem kell más, mint az európai uniós jogszabályok szerint kitölteni a szükséges űrlapokat.

– A bejelentési dokumentációba bekerül, honnan származik a pénz, milyen módon jutott hozzá és mire szándékozik fordítani – mondta Tomić.

Sokakban felmerül a kérdés, mégis mi történik azzal a pénzzel, amit elvesznek a határon? Ki teszi zsebre, mit csinálnak vele, mit is lehet valójában kezdeni az ilyen pénzzel?

– Ha kiderül, hogy a pénz egy része bűncselekményből származik, akkor elindul a bűnvádi feljelentés –  adta meg a felvilágosítást Antonović.

Tomić az is elárulta, mind az a pénz, amit a vádlott nem tud megvédeni az eljárás során, el lesz kobozva és a Szerb Köztársaság államkincstárának a részévé válik, vagyis bekerül az állami költségvetésbe.

A 10 ezer eurós határösszeg nemcsak készpénzre, hanem csekkekre, váltókra, pénz utalásokra is vonatkozik. A vámhivatal elmondása szerint, ha az utas az összeget időben jelenti, tehát mielőtt még a vámosok találnának rá, akkor nem okoz gondot a határon átvinni.