2021. október 19., kedd

Gyújtópont a fiataloknak

Farkas Györggyel, a Mementó – Rendszerváltó Filmek Fesztiváljának igazgatójával a dokumentumfilmek fiatalokra tett hatásáról

Zentán hétfőn kezdődött és csütörtökig tart a Mementó – Rendszerváltó Filmek Fesztiválja. A vetítések mindennap tíz órakor kezdődnek a Zentai Magyar Kamaraszínházban, és napi 8-10 film közül válogathatnak az érdeklődők. Farkas György filmrendezővel, a fesztivál igazgatójával, a Memento fogadtatásáról, a várt hozadékáról és a tervekről beszélgettünk.

Hogyan fogadják a zentaiak a filmfesztivált, ezt az új színfoltot a város kulturális életében?

– Fantasztikusak a vendéglátóink, zökkenőmentesen zajlanak a programok, hiszen itt a kulturális központban mindenki a legnagyobb segítőnk. A két nap alatt legalább kétszáz diák volt filmet nézni, és ez számunkra a legnagyobb öröm. Pontosan nekik kell látniuk, hogy mi történt az elmúlt harminc, negyven, ötven évben ahhoz, hogy előre láthassanak ugyanennyi időt, hiszen a történelem ciklikus, és majd az ő rendszerváltásuk is eljön. Ahhoz, hogy tudják, hogyan zajlik le egy ilyen gazdasági, jogi, intézményrendszeri és még jelenleg is tartó kulturális változási folyamat, ahhoz ezt látniuk kell. A diákközönségen kívül többen is voltak a városi kultúrát kedvelők közül, jöttek történészek, egyszerű hétköznapi emberek, és jó volt látni a döbbent arcokat, ahogy a történelem megérintettsége után kijöttek a vetítőből.

Farkas György: A dokumentumfilm-készítésre nincs klasszikus recept
Farkas György: A dokumentumfilm-készítésre nincs klasszikus recept

Időben a fesztivál felénél tartunk. Mit emelne ki a két utolsó nap, vagyis a szerdai és a csütörtöki programok közül?

– Ami a szerdát illeti, kiemelném a 11 órakor kezdődő Szakács Melinda – Határúton című filmet, hiszen ez egy vajdasági történet, továbbá 16.30-tól a Vajdaság kincsének őrzői című filmet, illetve 18 órától egy izgalmas kerekasztal-beszélgetésre kerül sor Marcsák Gergely és Király Farkas jelenlétével. Az irodalmi est moderátora Kormányos Katona Gyöngyi lesz. Este nyolctól a Színésznő című tévéfilmet vetítjük, amelynek Vitézi László a rendezője, és azért van a programban, hogy mozizásra hívjuk a zentaiakat, ez ugyanis nem versenyfilm, de a témája a rendszerváltás. Csütörtökön, a fesztivál utolsó napján azonkívül, hogy 10 órától 15 óráig a filmeket vetítjük, 16 órára várjuk a közönséget a legnagyobb irodalmi estünkre, amelynek vendégei Bene Zoltán, Szentmártoni János, Zsille Gábor, valamint Lezsák Sándor, akit íróként látunk vendégül azonkívül, hogy a rendszerváltás nagy irányítója, nagy gondolkodója, sőt nagy gyújtópontja is a lakiteleki találkozó kapcsán (Lakiteleken 1987. szeptember 27-én, amit később lakiteleki találkozó néven emlegettek, egy helyre szerveződtek a Kádár-rendszer-ellenes értelmiségiek a közös gondolkodás reményében – a szerző megj.). Utána 18.30-tól a díjkiosztó gálaest következik, amelyen nemcsak bejelentjük a díjazottakat, hanem egy független műsorral készülünk koncertrészletekkel, vetítésrészletekkel, rövid beszédekkel.

Egy ilyen filmfesztivál, mint a Mementó, mennyire ösztönzi a fiatalokat filmkészítésre? Mi lehet ennek a fesztiválnak a hozadéka?

– A Bolyai Filmműhely diákzsűrijén látom, hogy gondolatban már tervezgetnek. Ahogy egy-egy film után kijönnek a teremből, hallom, amint arról beszélgetnek, hogy jövőre ők mit és hogyan filmesítenek meg, tehát vitán kívüli, hogy ez a fiataloknak egy gyújtópont lesz. Legyen is, hiszen most elkezdődik az ő rendszerváltásuk, az ő olyan irányú gondolkodásuk, hogy az ő korszakuk merre menjen tovább.

Mennyire népszerű filmes körökben a dokumentumfilm-készítés?

– Semennyire. Úgy szokták mondani, hogy mi vagyunk a filmes kisműfaj. A fesztiváloknak köszönhetően látom, hogyan lehet egy adott területen megmutatni, hogy a dokumentumfilm a filmkészítés legjava. Míg kintről kis műfajnak néz ki, ha valaki betette a lábát, az tudja, hogy ez bizony az egyik legnehezebb terület. Míg a játékfilm, a fikciós műfajok készítéséhez elég néhány klasszikus recept, addig a dokumentumfilmnél nincsenek klasszikus receptek, nagyon egyedi megoldások kellenek ahhoz, hogy nézhető, élvezhető, hatásos legyen egy-egy dokumentumfilm. Tapasztalatom szerint egy fesztivál évről évre meg tudja tízszerezni a nézők számát egy adott területen, ezért fontos, hogy visszatérjünk Zentára. Annak semmi értelme sem lenne, ha a beindítás után ez feloldódna, eltűnne, hiszen akkor a közönség sem tudja szájról szájra adni, hogy itt évről évre valami érdekes történik ezen és ezen a héten.

Hogy tervezik a következő éveket?

– A Mementót mint történelmi filmek fesztiválját most elindítottuk. Még jövőre is történelmi fesztivált szervezünk Zentán, de akkor már azzal körülbelül egy időben Csíkszeredában rajtol a Film.doc magyar–román dokumentumfilm-fesztivál. Az utána következő évben a Mementó átköltözik Beregszászra, a Felvidékre, és akkor jön a Film.doc Zentára. Akkor lesz a Film.doc magyar–román–szerb dokumentumfilm-fesztivál. Mindezzel egy időben Csíkszeredában indul egy új tematikai fesztivál a kultúra kapcsán, és következő évben az a fesztivál jön ide Zentára. Körbemegyünk a Kárpát-medencében, megjárjuk Magyarország hét határát, és mint kis zászló, mindenhová kitűzzük azt a kulturális egyesítő programunkat, ami a nyolcadik évben, az utolsóként már Magyarországra érkezve, Magyarországon is zajlik. Így egyesül a Kárpát-medencei magyarság, ugyanakkor a többi nemzettel is közösen kezdünk el gondolkodni egy regionális kulturális jövőtervezésen – magyarázta Farkas György fesztiváligazgató.