2021. október 19., kedd

A burn-out súlyos betegség is lehet

A jövő év január elsejétől a kiégés, azaz burn-out szindróma is felkerül a betegségek listájára, jelentette be nemrégiben az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Így ha valakinél a munkahelyi kiégés diagnózisát állítja fel az orvos, akár betegszabadságra is küldheti páciensét.

A munkahelyi kiégés korunk egyik legnagyobb problémája, amely nemcsak a túlhajszolt menedzserek, a munkamániások betegsége, hanem mindenkit fenyeget, aki munkáját és magánéletét huzamosabb ideig nem tudja összehangolni. A folyamatos megterhelések, stresszek fizikai, érzelmi, mentális kimerüléshez vezetnek, ami reménytelenséggel, a célok, törekvések elvesztésével jár, fogalmaznak a szakemberek. Mindez után csökken az önértékelés, a munka eredményessége, nő a mások iránti negatív viszonyulás. A betegség elmélyülésével pedig krónikus depresszió is felléphet, gyakoribbá válhat az öngyilkosság gondolata is.

(Illusztráció – theconversation.com)

A kiégés főleg azokat érinti, akik munkájuk révén közvetlenül kapcsolódnak más emberekhez. Az orvostól a pedagógusig, az ügyintézőtől a jogászon át a rendőrig széles skálán mozognak azok a szakmák, ahol a munkafolyamat mindennap emberekkel folyó kommunikációt igényel. És nem csak azoknál jelentkezik, akik már évek óta végeznek ilyen munkát, bárkinél kialakulhat, hiszen mindenkinek megvannak a saját terhelési határai.

A szakemberek rámutattak, hogy a járvány következtében még inkább elterjedt ez a jelenség, holott a 2020-ban közzétett Az egészség jövője elnevezésű nemzetközi egészségügyi felmérés szerint már eddig is egész Európát érintette ez a betegség. Amíg Európában a foglalkoztatottak 55 százalékánál jelentkeztek a tünetek, a szerbiai dolgozók 66 százaléka panaszkodott a munkahelyi kiégés szindrómájára jellemző tünetekre. A járvánnyal pedig a foglalkoztatottak még elszigeteltebbnek érezték, illetve érzik magukat, hiszen több esetben nincs, vagy nem volt lehetőségük a jól megszokott munkahelyi csapattal dolgozniuk, a home office miatt nehézzé vált a munka és a magánéletük közti egyensúlyozás, illetve a támogatás hiányával is meg kellett küzdeniük.

A szakemberek éveken keresztül folytattak vitákat a kiégés jelenségéről, mire a WHO a nemzetközi betegségek közé besorolta azt. Végül a burn-out fogalmát „sikeresen nem kezelt, krónikus munkahelyi stresszből fakadó szindrómaként” fogalmazták meg. A WHO tagállamai közti megállapodás szerint 2022-vel a foglalkoztatás által bekövetkezett krónikus fáradtságot mentális egészségi problémának minősítik.

Ez azonban még a diagnózis alkalmazása előtt felvet egy problémát. Szerbiában a mentális egészségi problémákat még mindig megbélyegzés övezi. A pszichológus felkeresése eddig sem ment könnyen, hiszen sokan azzal utasítják el ennek a lehetőségét, hogy ők nem bolondok, hogy pszichológus segítségére szoruljanak, esetleg nem zavarodottak, hogy pszichiáterre legyen szükségük. Ezzel pedig megkérdőjeleződhet majd az alkalmazottak őszintesége is a kezdeti tünetek esetén. A szakemberek hangsúlyozzák, segítség nélkül a betegség végül az alkalmazottak teljesítményének, boldogságának és mentális egészségének gyors leépüléséhez vezethet, s mint figyelmeztetnek: a munkahelyi kiégés gyógykezelése sokkal nehezebb, mint annak megelőzése. A WHO szerint, ha a kiégést nem kezelik időben, könnyen okozhat komoly fizikai és pszichológiai betegségeket, mint például a depresszió, a szívbetegség vagy akár a diabétesz.