2024. március 28., csütörtök

Szent István-szobor avatása a temerini búcsún

Szombaton tartotta meg a temerini magyarság a Szent Rozália-plébániatemplom búcsúját, mely az idén felejthetetlen emlékeket nyújtott számukra. A tízórási ünnepi szentmisét ugyanis Zserdin Antal Gellért, a perui San Ramón ferences rendi püspöke celebrálta, aki mellett még a papság és számos közéleti személyiség képviseltette magát.

A jeles eseményen jelen volt többek között Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Pirityiné Szabó Judit, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Délvidéki és Diaszpóra Főosztályának vezetője, Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ökrész Rozália, lapunk igazgatója és köztársasági képviselő, valamint Pásztor Róbert, a temerini községi képviselő-testület elnöke is.

Az ünnepi szentmisét követően a hívek a papsággal és az oltári szolgálattal együtt a templomudvarba vonultak, s ott az alkalomhoz illő műsor keretében felavatták Szent István királyunk egész alakot ábrázoló szobrát. A két méter magas szobor a topolyai származású, de Magyarországon élő Dudás Sándor szobrászművész keze munkáját dicséri.

A szoboravató ünnepség a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, ebben a Dalárda férfikórusa működött közre.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy a temerini szoboravatónak van egy különlegessége.

– Az Illés-naphoz hasonlóan a Szent Rozália-templombúcsú is meghatározza ezt a közösséget, és ideköti szülőföldjéhez. A temerini magyarság egy választóvonalon helyezkedik el, ahol ki kell állnia magyarsága mellett, ezt az értéket meg kell őriznie és másokkal is el kell fogadtatnia. Szent István szobrának a felavatása hitet és reményt adhat a továbbiakban a helyi magyarság számára is – mondta Hajnal.

Gusztony András, az Impresszum egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy a Szent István-szobor felavatásának kezdeményezője valójában a megboldogult Szungyi László esperesplébános volt.

– Az egyesületnek korábban volt egy másik projektje is, tavaly márciusban kellett volna megrendezni egy eseményt, de mivel a járványhelyzet miatt erre nem kerülhetett sor, ezért az erre szánt összeget a Szent István-szobor megvalósítására fordítottuk. Nagy öröm a számunkra, hogy sikerült ezt az elképzelést valóra váltanunk – jelentette ki Gusztony.

Hozzátette, hogy a szobornál megemlékezéseket tarthatnak a helyiek, valamint ösztönözheti is őket arra, hogy valami módon jobban megismerjék szent életű királyunk munkásságát.

Zserdin Antal Gellért, a perui San Ramón ferences rendi püspöke elmondta, hogy számára különösen megható volt hallani a magyar énekeket, és felemelő érzés volt részt venni egy ilyen jelentős eseményen.

– A távoli vidékeken végzett misszióm során a magyarságom kissé háttérbe szorul, amikor viszont lehetőségem van hallani magyar énekeket, akkor valahol legbelülről feltörnek bennem az érzelmek, és erősen vissza kell fognom magam, hogy ne csorduljon ki a könnyem. Szent István egy olyan jelentős történelmi személyiség, aki a maga korában minden szempontból meg tudta állni a helyét, és olyan erős alapokra helyezte az országát, amely a számos csapás ellenére még most is áll – mondta Antal atya.

A műsort a Juventus ifjúsági kórus, az Őszi Rózsa vegyes kórus és a Dalárda férfikórus dalai tették emelkedettebbé.