2021. október 27., szerda

Havi 35.012 dinár

A tárgyalásokon nem született minden fél számára elfogadott megállapodás a jövő évi minimálbérrel kapcsolatban, ezért a kormány úgy döntött, hogy 35.012 lesz január 1-jétől a minimálbér. Ez azt jelenti, hogy az órabér éppen meghaladja a 200 dinárt, hiszen ez alapján 201,20 dinár lesz.

Szerbiában jelenleg a foglalkoztatottak száma meghaladja a 2,2 milliót. Minimálbért 350 ezer dolgozó kap, akiknek mintegy tíz százaléka az állami szférában dolgozik.

Gyakran hallhattunk olyan véleményeket, hogy 35-40 ezer dinár alatti fizetést adni szégyenletes a jelenlegi körülmények között. A döntéshozók is mintha egyfajta lélektani határnak nevezhető összeget céloztak volna meg, a jelenlegi árfolyamon valóban csaknem 300 eurós szinttel. 

A minimálbérnek – amellett, hogy egyfajta alsó határát szabja meg a fizetéseknek – számos más hatása is van egy ország nemzetgazdaságára, versenyképességére, a költségvetésre. A szóban forgó 35.012 dináros összeg azonban csak fél év múlva lesz valójában aktuális. Januártól érvényes ugyanis, és a januári béreket csak februárban fizetik ki.

KÉSLELTETETT PIACI KUTATÁSOK

A piacgazdaság hatékonyságát történelmi tapasztalatok igazolják. Egyik kellemetlen velejárója viszont, hogy az ugyanolyan minőségi és mennyiségi mutatókkal karakterizálható, elvégzett munka esetében a bérek nagy arányban különbözhetnek. Ez az intervallum a minimálbér és  többszörös értékének összege között variálhat. Ágazatokon belül is nagy különbségek lehetnek, cégektől függően. Ugyanakkor az is a piacgazdaság jellemzője, hogy a munkaerő szabad áramlása nyomán a piaci mechanizmusok olyan irányba hatnak, hogy ezek a bérek hosszú távon a kiegyenlítődés irányába mozognak. Megfigyelhető mindig is, hogy a kevésbé nyereséges ágazatokból a munkaerő átvándorol a jobban fizető szférákba. Akár úgy is, hogy az újraelosztási folyamatok eredményeképpen a nem termelő ágazatokban is növekednek a bevételek, amikor az iparban jól mennek a dolgok.

VISZONYLAGOSAN IS KICSI

Ha viszonyítunk, megállapítható, hogy a januártól esedékes emelés után is nagyon alacsony lesz a minimálbér. Ha az EU-tagállamokat nézzük, Luxemburgban a legmagasabb, több mint 2000 euró. A legalacsonyabb pedig Bulgáriában, ahol 332 eurót kap, aki minimálbérért dolgozik. De nem minden országban egyforma a jelentősége. Dániában, Finnországban, Németországban, Olaszországban és Svédországban nincs törvényileg megszabva. A kollektív szerződésekben rögzítik a legalacsonyabb bérszinteket. Ha a régióban vizsgálódunk, Észak-Macedóniában 234, Horvátországban 405, Szlovéniában nem kevesebb mint 940 euró a minimálbér. Ugyanakkor Montenegróban 220, Bosznia-Hercegovinában 200, Magyarországon 466, Romániában pedig 472 euró.

NINCS MINDENHOL EGYFORMA SÚLYA A MINIMÁLBÉRNEK

A minimálbérek esetében érdemes azt is megvizsgálni, hogy az adott országban a havi bruttó átlagkeresetnek hány százalékát teszi ki a minimális juttatás. A másik fontos mutatószám a minimálbérből élők aránya az adott országban. Nem mindegy ugyanis, hogy csak egy szűk réteg, vagy széles tömegek járandóságáról beszélünk. A havi bruttó átlagkereset középértékéhez viszonyítva Szlovéniában, Görögországban, vagy az EU-n kívüli Törökországban mintegy 50 százalékot tesz ki a minimálbér aránya. A Cseh Köztársaságban és Spanyolországban viszont a minimálbér a havi bruttó átlagbér kevesebb mint 35 százalékát teszi ki.

A minimálbérben részesülő foglalkoztatottak aránya is jelentős mértékben eltérhet. Az uniós tagállamok közül a minimálbérért dolgozók aránya Szlovéniában csaknem 20 százalék, Litvániában 14. Luxemburgban és Lengyelországban a dolgozók mintegy 10-10 százaléka kap minimálbért. Spanyolországban ez az arány kevesebb 1 százaléknál.

KIHAT SOK MINDENRE

Szerbiában mintegy 350 ezren vannak minimálbéren. Becslések szerint azonban a valós szám ennek csupán a fele vagy a harmada lehet. Sokan minimálbérre vannak ugyan bejelentve, de még némi „adózatlan” juttatásban is részesülnek.

Mégis hatással van/lesz a minimálbér növelése a gazdasági folyamatokra. Az alacsonyabb bérsávokban lévők szeretnék megtartani a korábbi távolságot a minimálbértől. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha az ő bérük is emelkedik. Ebből a feszültségből adódik, hogy béremelés várható az új minimálbér feletti sávokban is. Azt nehéz előre megmondani, hogy mely sávban mekkora emelés lesz, és hol áll meg ez a „tovagyűrűző” hatás, és milyen mellékhatásai lesznek.

A leszakadó régiókban, vagy az alacsony iskolai végzettségűek esetében még mindig magas a munkanélküliség, és továbbra is a túlkínálat a meghatározó. Esetükben jövedelem- és életszínvonal-emelkedést jelent a minimálbér emelése.

A minimálbér növelésének hatásai régiónként és szektoronként is különbözhet. Az emelésnek bizonyára semmilyen hatása nem lesz azokban a régiókban, illetve szakmacsoportokban, ahol az elmúlt években kialakult munkaerőhiány okán jelentős bérnövekedést tapasztalhattunk. A munkaerőhiány azonban nem általános jelenség, így vannak olyan régiók, ahol jobban ki fog hatni a munkaerőpiaci folyamatokra a minimálbér nagysága.