A napokban múlt kerek húsz éve, hogy a világ megismerkedett az euróval. 2001. augusztus 30-án Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank (EKB) első elnöke hét új bankjegyet mutatott be a nyilvánosságnak. Ennek köszönhetően Duisenberget évekig Mr. Euróként emlegették.
A bemutatott címletek között a 500 eurós volt a legnagyobb, amely ugyan még mindig forgalomban van, de újabbakat évek óta nem nyomtattak belőle. Ez azért történt meg, mert az 500 eurós bankjegy igen hamar a pénzhamisítók kedvenc címlete lett. Az EKB úgy döntött, fokozatosan kivonja a forgalomból.
A Német Szövetségi Bank jelentése szerint a legyártott papír- és fémpénzből egyre több van, mennyisége hat százalékkal növekszik évente. Jelenleg 26 milliárd bankjegy van forgalomban, összesen 1,4 billió euró értékben. A forgalomban lévő bankjegyek fele a német központi bankból származik.
Sokan rá sem gondolnának, hogy a németek, annak ellenére, hogy Európa gazdaságilag legfejlettebb országában élnek, még mindig jobban kedvelik a készpénzes fizetést, mint a digitálist.
Jürgen Moorman, a Frankfurti Egyetem Gazdasági Tudományok Központjának professzora szerint erre a jelenségre létezik magyarázat is.
– Az emberek számára fontos a saját pénzük, a vagyonuk felett érzett kontroll. Ehhez kapcsolódik egy jelenség is, amit szakkifejezéssel úgy hívnak, Fájdalom a fizetésben (Pain of Paying). Ez akkor jön létre, amikor látjuk a saját szemünkkel, ahogyan a pénztárcánkba nyúlunk és kiadjuk pénzünket a kezünkből. Vannak, akik fájdalmat vagy lelki terhelést is éreznek ezekben a pillanatokban – mondta el a professzor.
A bankjegyek egyfajta szabadságot nyújtanak és oltalmaznak, és ennek van mégis a legnagyobb pszichológiai hatása az emberekre. Ennek ellenére a kártyás és a telefonos applikáció útján való fizetés jelenleg a legelterjedtebb Európában. Minden második tranzakció ilyen módon történik. Tíz vásárlóból átlagban csak minden negyedik fizet készpénzzel. Az EKB tavaly decemberi adata szerint a világjárvány megjelenése óta az emberek mintegy 40 százaléka kevesebb készpénzt használ, mint korábban. Sokszor felmerül az a kérdés is, a bankok miért nyomtatnak egyre több papír- és fémpénzt, amikor egyre többen fizetnek digitálisan. Johannes Berman, a szövetségi bank egyik vezetője szerint a készpénz nemcsak kedvenc fizetőeszköz, hanem az érték megőrzésének egy biztos módja is.
– Az emberek sokkal jobban bíznak manapság is a szalmazsákban, mint a bankokban. Ez a jelenség különösen elterjedt Horvátországban és Törökországban. Mindent devizában mérnek, az igazi értéknek a papír vagy fémpénz számít – mondta a szakember.
Moorman véleménye szerint a fejlődés mindenképp a digitális fizetés útjára tereli az embereket. Egyre kényelmesebb, elérhetőbb lehetőségek tárulnak a technológiai vívmányoknak köszönhetően. Érdekes módon ennek is megvannak a hátulütői. Bizonyos kutatások kimutatták, az emberek sokkal könnyelműen bánnak a pénzükkel, amikor digitális módon fizetnek. Egyes kutatások összefüggést mutattak ki a gyorséttermek fellendülése és kártyás fizetés terjedése között.
A szakember szerint a digitális fizetés 2025- re megkétszereződik, de azután is a legjobb fizetőeszköz a készpénz marad.
