2021. október 24., vasárnap
KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY

Oltás után – Kialakult-e a védelem a szervezetünkben?

Az utóbbi időben felröppent a hír, hogy a Kínából érkezett, Sinopharm által gyártott oltóanyag nem nyújt elégséges védelmet, és hogy talán egy harmadik dózis is szükséges ahhoz, hogy bebiztosítsuk magunkat a pandémiát okozó vírusfertőzés ellen.

Azt, hogy egyáltalán kell-e harmadik dózis, illetve, hogy azt ugyanattól a gyártótól vagy egy másiktól kellene megkapnunk, még nehéz megjósolni. Az alábbiakban megpróbálunk választ adni néhány, a témával kapcsolatos kérdésre, a többi között arra, miért nehéz megmondani a harmadik dózis beadásának létjogosultságát, egyáltalán honnan sejthetjük azt, hogy esetleg mi azok közé az emberek közé tartozunk-e, akiknek számítaniuk kell egy plusz dózis vakcinára?

Vakcinatípusok – melyik hogyan véd?

A vírusfertőzést követően a szervezetünk különböző sejteket, úgynevezett katonákat aktivál, melyek egy részének az ellenség elpusztítása, másoknak pedig a vírus feltérképezése és az ellene létrehozott fegyver előállítása a feladatuk. Ha már létezik egy terv a kórokozó elpusztítására, a következő alkalommal, amikor kapcsolatba kerülünk vele, a szervezetnek már nem kell küzdenie a tökéletes lefegyverző technika kifejlesztésével, azonnal képes lesz reagálni a betolakodóra, és elpusztítani. Az oltóanyag révén olyan inaktivált mikrobákat kaptunk a fecskendőn keresztül, melyek képesek voltak aktivizálni az immunrendszerünket, és kvázi megtanítani neki az ellene hatásos terv kidolgozását, de magát a betegséget már nem tudták előidézni, hiszen vagy egy elölt vírusról, baktériumról volt szó, vagy annak csak egy darabkájáról, mely nem képes fertőzni. Egy ilyen technológián alapul a kínai Sinopharm, szaporodni nem képes vírusokat tartalmazó oltóanyaga is.

No de mi történt a 2020-ban és 2021-ben? Megjelentek az újgenerációs vakcinák. Ezek a készítmények, ellentétben a régiekkel, már csak a vírus azon fehérjéjének a tervrajzát kódoló örökítő anyagot tartalmazzák, melyek nélkülözhetetlenek a védekezőrendszerünk számára a megfelelő „terv” elkészítéséhez. Ezeket a darabkákat nevezzük S, azaz spike (tüske) fehérjének (a koronavírus egyébként azért kapta a koronavírus elnevezést, mert a tüskefehérjék a kör alakú vírusburkon, mikroszkopikus felülnézetben pont olyan alakot formálnak, mint egy korona). Attól függetlenül, hogy ez a genetikai információ mibe van csomagolva, egy zsírcseppbe vagy egy kipucolt, ártalmatlan vírus belsejébe, megkülönböztetünk újgenerációs mRNS és vektor vakcinákat.

Bízzunk az orvosunkban!

Miután dióhéjban áttekintettük, hogy is néz ki, illetve mik a hasonlóságok és a különbségek a vírus által és egy oltóanyag által előidézett immunválasz között, könnyebben eljutunk, ahhoz a válaszhoz is, hogy miként tudjuk ellenőrizni, hogy hatásos volt-e az az oltási program, amiben részt vettünk. A PCR-tesztet rögtön el is felejthetjük, hiszen a nyálkahártyánkon jelenlevő aktív vírust mutatja ki. Ha csak valaki nem garatba kapja a kínai vakcinát, akkor erre kevés az esély (vicceltem). Az előbbi logikát követve tehát még két opciónk maradt. Egyik az immunrendszerünk sejtjeinek kikutatása, a másik pedig az általuk termelt fegyverek, antitestek kivizsgálása.

Azt már tudjuk, hogy a vakcinák mind a két paraméterre hatnak, bár a gyakorlatban mégis inkább csak az antitestek laboratóriumi tesztelésére hagyatkozunk. Hogy ez miért van? Mert megbízható és sokkal gyorsabb, no meg pénztakarékosabb, mint egy személy sejtes immunválaszának kiderítése.

Mire figyeljünk oda, amikor antitestvizsgálatra megyünk?

Először is arra, amit az orvos mond. Bízzunk a szakértőkben, és fogadjuk meg az általuk kiírt diagnosztikai módszert. De hogy mégis segítsek betekintést nyerni a különböző vakcinák és az általuk kiválasztott tesztek világába, felhívom a figyelmet néhány hasznos tudnivalóra.

Egy vírusra (legyen az fertőzés által vagy épp vakcinán keresztül bejutott) többfajta terv, antitest is készülhet. Valamelyik tervalkotó az ellenség külalakja alapján készíti el azt, mások például az alapján, hogy „milyen nyelven beszél” épp az aktuális betolakodó, és sorolhatnám. A koronavírus esetében már tudjuk, hogy léteznek N (nukleokapszid) és S (a már említett spike, tüskefehérje) antitestek. Ha egy olyan vakcinát kaptunk – mRNS, vektor –, mely csak tüskefehérje képződésére serkenti a szervezetet, amire tüskefehérje (S) antitest jön létre, akkor elég csak azt vizsgálni. Viszont ha egy elölt vírust tartalmazót – mint a Sinopharm – kapunk, akkor oda kell figyelni, hogy kombinált S és N antitesttesztre menjünk, hiszen csak az S proteinre adott immunválasz fals negatív eredményt mutathat. Tudom, talán egy kicsit komplikáltnak tűnhet, ezért is javaslom egy szakember véleményének kikérését ez ügyben.

Mennyire hatásos a Sinopharm?

Bár elég egy felsőfokú egészségügyi diploma ahhoz, hogy az előbb említett folyamatot megértsük, sok esetben talán a tesztek nem megfelelő lekérése, majd az értelmezésük okozhat galibát a vakcináció utáni kétes eredmények ügye kapcsán. Ettől függetlenül, már a WHO által is elismert tény az, hogy egyelőre a Kínából származó, gyengített vírust tartalmazó Sinopharm vakcinák egyes embereknél, főleg 65 évnél idősebb férfiaknál, nem okozott akkora antitestes immunreakciót, mint ami elvárt lenne. Tényleg ennyire kétségbeejtő a helyzet?

Nem hinném. Először is, a humorális mellett ott van a cikk elején megemlített celluláris, azaz sejtes immunitás is. Ha két dózis felvétele után és a megfelelő idő (általában 2-3 hét) leteltével sincs pozitív ellentesttesztünk, ez még nem jelenti azt, hogy teljesen védtelenek vagyunk a fertőzéssel szemben. Azok a katonák, melyek a terv/antitest elkészítésére lettek kifejlesztve, még ott keringhetnek a nyirokrendszerünkben, így is sokkal gyorsabb immunreakciót produkálva egy esetleges megfertőződés esetén, mintha csak tabula rasa, csapnánk bele a vírus elleni harcba. Ez nem azt jelenti, hogy nem betegedhetünk meg, de minimálisra csökkenthető annak az esélye, hogy kórházba kerüljünk a Covid–19 miatt, vagy ne adj’ isten belehaljunk a fertőzésbe.

A kutatások folytatódnak

Második, talán biztatóbb opció egy harmadik oltóanyagdózisnak a felvétele. Minél többször kerül a szervezet kapcsolatba az ellenséggel, annál gyorsabban és ügyesebben fogja legyőzni. Már elkezdődtek a világ különböző részein a harmadik dózissal kapcsolatos kutatások. Sokan úgy vélik, hogy ugyanolyan családba tartozó vakcinával kell folytatni az oltási programot, mások viszont meg vannak győződve arról, hogy pont egy másik hatásmechanizmussal rendelkező vakcina fogja a megoldást nyújtani. A technológián kívül még az is fontos pont, hogy meghatározzuk, kinek kell valójában az a bizonyos harmadik dózis. Felállíthatunk-e egy sémarendszert, ami alapján meghozhatjuk a döntéseinket, vagy mindenkit egyénileg kell tesztelni (akár többször is), hogy meggyőződhessünk immunrendszerének állapotáról? Sok a kérdés, s ezeknek a kérdéseknek bioetikai, anyagi és időbeli vonzatuk is van. A kutatások nagy erővel folynak, és reménykedhetünk benne, hogy pont olyan gyorsan fognak eredményekkel szolgálni, amilyen gyorsan sikerült a vakcinákat is kifejleszteni. A világon folytatott kísérletek mellett kisebb, akár nemzeti nagyságú klinikai vizsgálatokra, antitesttesztelésekre vagy oltóanyag-kombinációs kísérletekre is számíthatunk. Ezeknek a kutatásoknak a kisebb létszámú humán alanyszám miatt talán nem lesznek olyan jelentősek a statisztikai értelemben vett eredményei, de egy-egy ilyen országos felmérés hozzájárulhat egy, akár világszintű metaanalízis kidolgozásához is, mely módszer lényege pont az ilyen kisebb, ám tudományosan elfogadott kutatás eredményeinek összeolvasztása és matematikai kielemzése.

Ne feledjük, a tudomány a mi oldalunkon áll! Ha belegondolunk abba, hogy egy évvel ezelőtt mennyire örültünk volna ennek a jelenlegi problémának, aminek a fő kérdésköre az, hogy az öt sikeres oltóanyag egyike esetén lehetséges, hogy két dózis helyett három kell, akkor leszögezhetjük, hogy jó úton járunk, és hogy a koronavírus elleni harc alappillérei helyett most már csak kisebb-nagyobb simításokat kell végeznünk.

(A cikk csak tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti a szakmai konzultációt.)