2024. április 19., péntek

Hányan vagyunk?

Szerbia 4700 falujának az egynegyede, 1200 település, már szellemváros. 150 ezer házban nem él senki, további 50 ezer ház pedig már romba dőlt, derül ki a Szerb Tudományos Akadémia tanulmányából. Évek óta mondogatjuk, hogy sokan külföldre távoztak, meg hogy alacsony a születési ráta, sokkal több a temetés, mint a keresztelő, így a fenti adatokon nem kell csodálkozni. Azt azonban, hogy ténylegesen hány lakosa van az országnak, csak a népszámláláskor tudjuk majd meg. Először idén áprilisra tervezték az összeírást, majd hat hónappal elhalasztották, végül a világjárvány miatt újabb 18 hónapos halasztás következett és most a hatályos törvény szerint 2022 októberében végzik el a népszámlálást.

Nem csak Szerbiában, de Németországban, Írországban, Romániában és Skóciában is elhalasztották a lakosság összeírását a pandémia miatt.

Az utolsó népszámlást Szerbiában 2011-ben tartották. Akkor 7 186 862 lakosa volt az országnak. A statisztikai hivatal szerint ebben az évben 2 487 886 háztatást jegyeztek fel. Az összeírás szerint 2 423 208 lakott ingatlan volt az országban. Azokra az évekre, amikor nincs népszámlálás, a statisztikai hivatal becsléseket végez. Igy a 2019-es esztendőre vonatkozó becslések szerint 53 év után először csökkent 7 millió alá az ország lakosainak száma. A 2020-as esztendőre vonatkozó becslések szerint Szerbiában 6 899 126-an laknak. A lakosság 51,3 százaléka nő a 48,7 százaléka pedig férfi. Aggasztó adat, hogy a lakosság 21,1 százaléka 65 évnél idősebb. Hogy ténylegesen hányan is vagyunk, az jövő októberben derül ki. Azonban a becslések alapján máris megállapítható, hogy az utolsó népszámlálás óta 287 736 fővel csökkent az ország lakossága, azaz évenként több mint 30 ezerrel kevesebben lettünk.

Nem csak Szerbia lakossága fogyatkozik s nem csak nálunk az egyik legfontosabb tennivaló a natalitást ösztönző programok életre hívása, hanem sok más országban is.

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a bolygónk lakossága a század végéig lényegesen lecsökken. A The Lancet lapban közölt adatok szerint a Földön 8,8 milliárd ember él majd, kétmilliárddal kevesebb, mint ahogyan azt az ENSZ kutatói prognozálják. A nemzetközi kutatócsoport szerint a legtöbb ember 2064-ben él majd a Földön, szám szerint 9,7 milliárdan leszünk majd, de ezt követően a világ 195 országa közül 183-ban drasztikusan csökken majd a lakosság száma. Húsz országban, köztük Spanyolországban, Olaszországban, Japánban és Lengyelországban 2100-ra a lakosság száma megfeleződik. Kínának most 1,4 milliárd lakosa van, a prognózis szerint a századunk végéig a nagy ország lélekszáma 730 millióra csökken. Ezzel párhuzamosan az afrikai országok lakossága nőni fog. Nigériának 2100-ra 800 millió lakosa lesz és ezzel India után a világ második legnépesebb országa lesz.

A lakosságszám alakulása a tanulmány írói szerint átalakítja a geopolitikai helyzetet. Egy multipoláris világ alakul ki, amelyben a nagyhatalmak India, Nigéria, Kína és az Egyesült Államok lesznek.

A lakosságcsökkenés illetve a társadalmak elöregedése gazdasági és szociális gondokat generál. A becslések szerint a századvégen már a Föld lakosságának az egynegyede 65 évnél idősebb lesz, mivel kitolódott az életkor. Nyolcvanévesekből most 140 millió van, de számuk várhatóan 866 millióra duzzad a következő évtizedekben.

Szerbia vonatkozásában is aggasztók az adatok. Európa egyik legöregebb társadalma vagyunk. Már most érezhető, hogy egyes területeken nagy a munkaerőhiány, s ez nemcsak a kétkezi munkára vonatkozik, meg a mesteremberek hiányára, hanem például a főként fiatalokat foglakoztató IT-szektorra is. Szerbiának a becslések szerint 30 ezer számítógépes szakemberre lenne szüksége. Noha ebben az ágazatban háromszoros a bérmagasság más ágazatokhoz viszonyítva, még sincs elég szakember. Egyfelől mert vagy külföldre települnek a mai kor egyik legkurrensebb szakmájának tagjai, vagy itthon élnek ugyan, de külföldi cégeknek dolgoznak. A legfőbb ok pedig, hogy alapvetően egyre kevesebb a fiatal. Ha csak az egyetemeken diplomázottak számát vizsgáljuk, máris kiderül, mennyivel kevesebb az egyetemi végzettségű az országban: 2016-ban az állami- és a magánegyetemeken összesen 51 598-an szereztek oklevelet. 2019-ben pedig szintén az összesített adatok szerint 42 499-en.

A fiatal, munkaképes lakosság elvékonyodása gondokat vet fel nem csak a gazdaságban, a termelésben, de az idősek eltartásában is. Ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer működjön, egy nyugdíjasra három munkavállaló kellene, hogy jusson. Már most ez az arány 1:1. Ha a fent felsorolt trendek beigazolódnak, a szerbiai nyugdíjrendszer, és sok más ország hasonló biztosítási rendszere is, nagy nehézségek elé néz. Nálunk a 65 évnél idősebbek arány most 21,1 százalék. Néhány évtized, és a jóslatok szerint ez a szám 28 százalékra felkúszik. Hogy milyen változásokat hoz majd ez a mindennapi éltünkben, egyelőre még nem tudjuk. De annyi bizonyos, hogy a teherviselés közös lesz.