2024. április 25., csütörtök

Még folyik az alkudozás

Most már biztos: milliós terméskiesésre számíthatnak a gazdák a mindent perzselő afrikai meleg és az aszály miatt. Van, ami van. Az idei év szűk esztendőként marad az emberek emlékezetében.

Már a kezdet sem volt jó. Emlékezzünk vissza: eleinte, a tavasszal a hosszan tartó hideg késleltette a mag kelését, a folytatásban viszont a kánikula, az aszály, a sorra dőlő melegrekordok, a hirtelen lezúduló csapadék és a jégeső is megnehezítette a növénytermesztők dolgát.

Későn, túl későn jött ez az eső, hogy bármit is javíthasson a kapásnövények átlaghozamán. Ha legalább 10–15 nappal ezelőtt esett volna, akkor még segíthetett volna a szemtelítődés fázisában. Bár ez a csapadék a kukoricának már későn, de a repce vetéséhez még épp időben érkezett, és a hét közepi szárazabb idő után a hét második felében utánpótlása is várható.

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

A szélsőséges időjárási körülmények egyre alaposabb felkészültséget és tudatosságot követelnek meg a gazdáktól. A mezőgazdaság nem kívánságműsor, a hozamok rendszerint nem úgy alakulnak, ahogy a termelők szeretnék. Ezért van az, hogy kiváltságos ágazatként kezelik az agráriumot még a legfejlettebb államokban is, azért adnak támogatásokat, hogy azok fedezzék a veszteségeket olyan esetekben, amikor az időjárás áthúzza a számításokat. Csakhogy nálunk nem úgy működnek a dolgok, mint más normális államokban, a mezőgazdaság magára van hagyva, a termeléssel járó össz kockázatot pedig kizárólagosan maga a termelő viseli. A termésbiztosítás számos esetben nem fedezi a károkat. Ezért nem is kötnek biztosítást a gazdák.

A parasztember egyik szeme nevet, a másik meg sír. Most, amikor végre beköszöntött a magas terményárak időszaka, az aszály miatt felényi hozamok vannak kilátásban. És még jó, ha ennyi is, mert van, ahol teljes lesz a terméskiesés.

Hivatalosan azonban most sincs baj, mint ahogyan soha nem is volt: „A júliusi forróság és a csapadékhiány miatt kevesebb kukorica terem, de lesz elegendő élelem, nem kell problémáktól tartani. Hektáronként 6 tonna kukoricára lehet számítani, több mint egymillió hektáron terem, úgyhogy Szerbia számára lesz belőle elegendő, és kivitelre is jut. Az ára felment, az idén többet lehet keresni rajta. A pénzt illetően pluszban leszünk, de még mennyire” – mondta az RTS műsorában Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter.

A terméskiesés méretét az imént említett miniszteren kívül senki nem próbálta még csak körvonalazni sem. Mindenki azt várja, hogy a kombájnok megkezdjék a munkát, az első pótkocsik begördüljenek a mázsára. Akkor már könnyebb lesz okosnak lenni. Érdekes, hogy a napokban megkezdődött a napraforgó aratása, ám a hozamokról még az a tőzsdei jelentés sem beszél, amely hírül adta a betakarítás kezdetét. Hogy miért van ez? Pusztán azért, mert a hozamok határozzák meg a felvásárlási árat, és nem mindegy, hogy 50, 55 dinárt, vagy ennél többet fizetnek majd a termésért. Ugyanez a képlet szerint kezelik majd a többi kultúra árát is.

Az azonban már most biztos: zárt ajtók mögött már javában tart az alkudozás.