Több ezer év tárgyi emlékei, kultúrája, építészete és művészete gyülemlett fel az olasz térképen nem is olyan nagy városkában. Bresciára a legnagyobb nyomot a történelmi léptékkel mérve rövid ideig ott tevékenykedő longobárdok tették. Az itt átvonuló és letelepedő germán seregek meghatározó tényezői lettek az akkor bontakozó olasz identitástudatnak. Mivel a mai Itália nélkülük nem lett volna ilyen, amilyen ma, ezért a Longobárd Olaszország hatalmi helyszínei (568–774) tíz éve a kulturális világörökség része.
Lombardiában három városban is feltárták a Via Longobardorum fontosabb, VI–VIII. századi épületeit. Bresciában (ejtsd: Bréssa) a Santa Giulia templom, a hozzá tartozó kolostor és a San Salvatore templom őrzi emléküket. A kolostort 753-ban alapította az utolsó longobárd király és felesége. Lányuk számára építették, aki a zárda első elöljárója lett.
Legértékesebb műtárgya egy elefántcsontból faragott 20x30 centiméteres skatulya a negyedik századból. A másik értékes alkotás egy 212 drágakővel díszített kereszt, amelyet a hagyomány szerint még Desiderius, az utolsó longobárd király ajándékozott lányának. Ezek még ma is a város legféltve őrzött kincsei.
Persze a longobárdok sem véletlenül portyáztak pont ezen a tőlük távol eső vidéken. Hajdanán itt állt az egyik római provincia gazdag városa, Brixia. Emlékét a Vespasianus császár által 73-ban építtetett Capitolium templom őrzi, amely máig emlékezteti a múló korokat az ősi Római Birodalom erejére, gazdagságára és mérnöki precizitására. Ez a legjelentősebb feltárt római kori építészeti műemlék a tágabb környéken.
Ezer évet ugorván az időben a több tucat templom városának legattraktívabb dómjának építésébe csöppenünk. A Duomo Vecchio, vagy ahogy mindenki ismeri a kör alakú alaprajza miatt: a La Rotonda helyén 14 évszázada templom áll. A legelső kövei ma is láthatók a La Rotonda kriptájában. A középkorban gyakoriak voltak a rotonda-templomok, de mára csak kevés maradt fenn belőlük épségben.
A lovagok megjelenésével új hadászat vette kezdetét. Brescia várában egy Európában egyedülálló tárlat mutatja be a lovagok páncélzatát és fegyverzetét. A Luigi Marzoli-múzeumban több mint hatszáz, több száz éves tárgy emlékeztet a világhírű milánói és bresciai fegyvergyártásra.
Az idő és emberöltők múlását a Piazza della Loggián félezer éve működő csillagászati óra követi. Számlapján a kör nem 12 órát, hanem 24-et jelöl.
Mutatja a holdfázisokat, az állatövi jegyeket és egyéb csillagászati értékeket, amelyeket ma már nem használunk. Az óraszerkezet felett két bronzból készült figura 1581 óta minden órában megkondítja a torony tetején lévő kisharangot.
Brescia őrzi és ápolja kétezer éves gyökereit, de befogadja az új eszméket is. Az Alpok déli lejtőin lévő település alig száz kilométerre fekszik a divat fővárosától. A város az északolasz tóvidék szívében áll.
Ez a vidék vetekszik Svájc szépségével és gazdagságával, Olaszország legelitebb vidéke. Számos hírességnek, bankárnak, sportolónak van erre birtoka vagy nyaralója, akik – puszta jelenlétükkel – akaratlanul is, de meghatározzák Brescia környékének jelenét. Ők az újkori légiósok vagy az új longobárdok...
