Alig több, mint egy hét telt el, hogy a tálibok szinte puskalövés nélkül elfoglalták Afganisztán fővárosát, Kabult. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei azóta is igyekeznek saját állampolgáraikat és az őket segítő afgánokat kimenekíteni az országból. A kabuli repülőtéren uralkodó drámai helyzetről nap mint nap látni a megdöbbentő felvételeket a hírcsatornák adásaiban. Közben úgy néz ki, hogy ez a röpke pár nap arra is elég volt, hogy megmutatkozzon a régi-új hatalom igazi arca. Pedig amikor a tálibok benyomultak az üresen hagyott elnöki palotába, szakértők, elemzők, újságírók tucatjai jósolták, hogy a mostani hatalomgyakorlásuk különbözni fog az 1996 és 2001 közötti rémuralmuktól, mondván, tanultak korábbi hibáikból. Persze tisztában voltak vele, hogy az új hatalom is egyenlő a diktatúrával, de egyfajta „emberarcú” tálib rendszer kiépítésében bizakodtak. Ezt a jóslatot erősítették az új hatalom első intézkedései is. A tálibok általános amnesztiát hirdettek ki minden állami tisztviselőnek. Nemzetközi sajtótájékoztatón tettek ígéretet a nők jogainak és a sajtószabadság tiszteletben tartására. Ugyanezen a sajtótájékoztatón elhangzott az az ígéret is, hogy nem fognak senkinek az otthonába betörni és bosszút állni azokon, akik a külföldi csapatokat vagy a volt afgán kormányt segítették.
A tálibokat azonban a 2001-es bukásuk után is mindvégig egy világos cél vezérelte: Afganisztánban a szigorú iszlám előírások, vagyis a saría szerint működő rendszert kiépíteni. Ezt egyértelművé tették azzal is, amikor csütörtökön kihirdették az Afganisztáni Iszlám Emirátust. A saría előírásai pedig világosak, amelyeket követői isteni kinyilatkoztatásnak tekintenek. Csupán az iszlám különböző ágaiként vannak bizonyos eltérések, attól függően, hogy enyhébben vagy szigorúbban értelmezik az előírásokat. Jól tudjuk, hogy a tálibok ehhez az utóbbi csoporthoz tartoznak. Bár lehet, hogy vezetőik a hatalom megszilárdításáért és a nagy nemzetközi figyelem miatt hajlandóak voltak a nyugati világ füle számára jól hangzó ígéreteket tenni, és egy emberibb arcot mutatni a külföldi kameráknak, az afganisztáni utcákon járőröző tálib harcosok megmutatják a rendszer valódi arcát. Egy ENSZ számára készített hírszerzési jelentés szerint vidéken a tálibok már nagy erőkkel „vadásznak” azokra, akik az előző kormánynak vagy a külföldi csapatoknak dolgoztak. A jelentés szerint az iszlamisták házról házra járnak és keresik a „kollaboránsokat”, és ha nem találják otthon őket, megfenyegetik a családtagjaikat. Azt, hogy az új rendszer hívei mit gondolnak a sajtószabadságról, jól szemlélteti, hogy a tálibok lelőtték a Deutsche Welle munkatársának egyik családtagját, egy másikat pedig súlyosan megsebesítettek, miközben a rokonait járták végig a most Németországban dolgozó újságírót keresve. Az illető többi családtagjának sikerült elmenekülnie, most szökésben vannak. Az Afgán Újságírók Biztonsági Bizottsága nevű helyi jogvédő csoport irodája, amelyben még a tálib hatalomátvétel előtt négy nappal is lázas munka folyt, mára kihalt. A bizottság munkatársai felszámoltak minden kommunikációs csatornájukat és nyomtalanul eltűntek, még családtagjaik sem tudnak hollétükről. Közben az afganisztáni tévécsatornák képernyőiről eltűntek a tévébemondónők, a tévétársaságok ugyanis a tálibok kérésére nem engedik őket képernyőre. Sőt, vidéken a nők jogai tovább csorbultak. A nyugat-afganisztáni Heratban tálib fegyveresek akadályozták meg, az előzetes ígéretek ellenére, hogy női hallgatók és oktatók bemenjenek az egyetem campusára. A délen fekvő Kandahárban bezárták a nőket fogadó klinikákat. Északon, Mazar-i Sarifban a bazárban az egyedül vásároló nőket hazaküldték, hogy férfi kísérővel térjenek vissza. Beszédes az a tény is, hogy míg a világ országainak többsége várakozó állásponton van, vagy esetleg fontolgatja az együttműködés gondolatát az új afganisztáni kormányzattal, az első szervezet, amely gratulált a tálibok győzelméhez, nem más, mint a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet volt.
Úgy tűnik, hogy ahogy a tálibok egyre jobban megmutatják valódi arcukat, úgy formálódik az ellenállás velük szemben. Az országból érkező hírek szerint egyelőre Afganisztán legkisebb tartományában, Pandzsírban gyülekeznek a tálib-ellenes erők, Amrulla Szaleh az előző vezetés alelnökének és Ahmad Masszoúd, a híres volt mudzsahed vezető, Ahmad Sah Maszoúd fiának vezetésével. Sajnos azonban ez nagy valószínűséggel nem azt jelenti, hogy a második tálib uralom napjai már meg is vannak számlálva, hanem sokkal inkább azt, hogy a sokat szenvedett afgánoknak a rémuralom mellett egy esetleges polgárháború rémképével is szembe kell nézniük. A legutolsó hírek szerint a tálib csapatok már meg is indultak Pandzsír tartomány felé...
