2024. március 29., péntek

A magyar gyermek és identitás érték

Novák Katalin: Jó lenne elérni, hogy büszkék lehessünk magyarságunkra

A Vajdasági Magyar Szövetség hagyományos, idén huszonötödik alkalommal megszervezett központi Szent István-napi rendezvényének díszvendége Novák Katalin, Magyarország családokért felelős tárca nélküli minisztere volt. Novák Katalin Szabadkán a sajtónak is nyilatkozott, a Pannon RTV, a Hét Nap és a Magyar Szó újságíróinak együttesen feltett kérdéseire válaszolva. A beszélgetés során elsősorban Magyarország családtámogatási politikáját, annak határon átívelő elemeit, valamint a gyermekvédelem témáját elemezte, de a szerb–magyar országhatár átjárhatóságáról is szó volt.
Magyarországon milyen eredményeket hozott a családtámogatási rendszer, sikerült-e már hatni a népességszámra?
– Nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol Európában és a fejlett világban általános probléma, hogy nem születik elég gyermek. A fiatalok ugyan tervezik a gyermekvállalást, ám aztán kifutnak az időből, vagy megfogalmazódnak az egyéb elképzelések, és végül nem vállalnak annyi gyermeket, mint amennyit kezdetben terveztek. Ennek a jelenségnek és a népességfogyásnak üzentünk hadat. Azt szeretnénk, hogy ha Magyarországon egy fiatal pár egymásra talál és úgy gondolja, hogy családot alapít, akkor ne legyenek kénytelenek anyagi akadályokkal szembesülni. Igyekszünk minden lehetséges támogatást megadni a gyermekvállaláshoz és a családalapításhoz. Ennek már vannak eredményei, hiszen Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv, Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a házasságkötéseknek a száma, míg eközben csökkent a terhesség megszakítások és a válások száma. A népesedési folyamatok tekintetében pozitív irányba indultunk el. Ennél azonban még fontosabb, hogy ma talán még nagyobb értéket jelent egy felelősen vállalt magyar gyermek, mint ahogyan ez korábban volt jellemző.
Melyek ennek a támogatási rendszernek az elemei, amelyek esetleg Szerbia számára is példaként szolgálhatnak?
– Elsősorban az adórendszerünk, hiszen az anyagiak mindenki számára fontosak, amikor a fiatalok a gyermekvállalást tervezik, a kockás papír is mindenkinél előkerül. De az is fontos, hogy a nők, illetve az anyák számára megteremtsük a szakmabeli előrehaladás lehetőségét, hogy semmiről ne kelljen lemondaniuk. Ennek szellemiségében idén július 1-től ha egy dolgozó nő gyermeket vállal, akkor az első fél évben több pénzt vihet haza családtámogatásként, mint amennyit korábban a munkájával megkeresett. Ilyen, talán a világon egyedülálló lehetőségeket kínálunk az édesanyáknak. A magyar családok a Vajdaságban is megtapasztalhatják ezen irányú támogatási rendszerünket, hiszen a Köldökzsinór programnak köszönhetően, amikor megszületik egy magyar gyermek, akkor egyszeri anyasági támogatást adunk a születéskor, sőt, babakötvényt is lehet a gyermek nevére indítani. Ha a szülők megtakarítanak a gyermek számára, a magyar állam ezt kiegészíti, így amikor 18 éves korában ez a fiatal elindul az élet útján, ezt olyan megtakarítással a zsebében teheti meg, amit részben a szüleitől, részben a magyar államtól kapott.
Mekkora ez iránt az érdeklődés?
– Úgy látom, hogy itt, a Vajdaságban, nagyon sokan ismerik ezt a lehetőséget. Ha megszületik egy magyar kisbaba, akkor a szülők jelentkeznek a Főkonzulátuson és igénylik mind az anyasági támogatást, mind a babakötvényt megnyitják a gyermek számára.
Az említett támogatások ellenére a Vajdaságban hatalmas problémát jelent a népességfogyás, egyebek mellett az asszimiláció okán. Mit tehetnek a helyi politikai pártok és szervezetek, hogy segítsék az itt élő magyar családokat?
– Értékelésem szerint nagyon sok olyan hatás ér bennünket, amelyik abba az irányba hat, hogy feledkezzünk meg magyarságunkról, anyanyelvünkről és adjuk fel magyar, illetve keresztény kultúránkat, azaz váltsuk fel azt valami globálisra, vagy nemzetközire. Az lenne a fontos, hogy kitartóak legyünk ezekkel a hatásokkal szemben. Lehet, hogy ez most könnyebbnek tűnik, mint például 30-40 évvel ezelőtt, de nem az, ma legalább ugyanannyira nehéz megőrizni a magyarságot, mint korábban. Jó lenne elérni, hogy büszkék lehessünk magyarságunkra. Jó lenne elérni, hogy minden ellentétes hatás ellenére büszkén mondjuk ki: mi a magyar nemzethez tartozunk, egy olyan magyar nemzethez, amelyik nem ismeri az országhatárokat, hanem egységes.
Ha már az országhatároknál tartunk, mindannyian tapasztalhatjuk, hogy olykor mennyire nehéz átjutni a magyar országhatáron. Van-e erre bármi megoldás, miként tudnak segíteni a határ két oldalán élő családoknak?
– Pásztor elnök úrral beszéltünk erről a problémáról. Ő is tájékoztatott, hogy mekkora problémát jelent ez, egyebek mellett az ingázók számára. Keressük erre a megoldást, sajnos a schengeni határ miatt a kezünk részben meg van kötve. Ez az egyik oka annak, hogy Magyarország minden lehetséges eszközzel megpróbálja segíteni Szerbia európai uniós csatlakozását, hiszen ha végre befejeződne az integráció, majd a schengeni övezethez is csatlakozna az ország, akkor végre ilyen szempontból is megszűnnének közöttünk a határok.
Milyen jelenleg Magyarország pozíciója a Brüsszelben heves reakciókat generáló gyermekvédelmi törvénycsomag, illetve a kötelezettségszegési eljárás tekintetében, és miként befolyásolhatja ezt a tervezett népszavazás?
– A népszavazás megerősíthet, és reményeink szerint meg is erősít bennünket abban, hogy a gyermekvédelmi törvény helyes döntés volt és a magyar emberek ragaszkodnak ahhoz, hogy a szülőknek megmaradjon azon joga, hogy döntsenek gyermekük neveléséről, elsősorban a szexuális nevelésükről, de általában a nevelésükről. Legyen bármilyen sok állami családtámogatás Magyarországon, a gyermek nevelése elsődlegesen továbbra is a szülők feladata és felelőssége. Ezt akkor is tudni kell, amikor valaki a gyermekvállalás mellett dönt. A gyermekvédelmi törvény ezt a felelősséget és a szülők ezen jogát erősíti meg. A világ számos pontján, egyebek mellett Brüsszelben és Európa több országában, sokan gondolják úgy, hogy nem a szülőknek kell dönteniük a gyermeküket érintő kérdésekről, hanem ezt külső szereplőknek kell helyettük megtenniük. Ezzel nem értek egyet. Éppen most jelent meg a hír, hogy Skóciában engedélyezték a gyerekek számára a nemátalakító műtéteket szülői beleegyezés nélkül. Szinte napról napra olyan hírek, illetve újdonságok látnak napvilágot, amelyek arra utalnak, hogy itt, Európában, lehetővé teszik, hogy a szülők tudta és beleegyezése nélkül a gyermekek életét végérvényesen meghatározó döntések születhessenek. Márpedig a gyermekeinket védeni kell, azt hiszem, hogy ebben mindannyian egyetérthetünk.