2024. április 25., csütörtök

Mindenkinek milliárdok hullhatnak az égből

A Mars és Jupiter között kering a 16 Psyche kisbolygó (aszteroida), amely állítólag mesés kincseket rejt mindenütt, mivel teljes tömegét fémek alkotják. A rádiócsillagászati megfigyelések szerint akkora mennyiségű fémércet, elsősorban nagy tisztaságú vasat és nikkelt, valamint aranyat és platinát, amelynek értékét több mint tízezer billiárd (számokkal: 10 000 000 000 000 000 000) dollárra becsülik a Földön számolgató amerikai szakemberek. A csoport tagjai abban is egyetértenek, hogy bolygónk lakói multimilliárdosokká válnának, ha a messzi távolból sikerülne lehozni az értékes érceket, és a feldolgozásuk után az eladásból származó bevételt mindenki között elosztani.

Előbb persze oda kellene menni és a helyszínen meggyőződni arról, hogy helytálló-e a tudósok feltételezése a mérhetetlen bányakincsről, illetve arról, hogy a 16 Psyche minden „porcikája” (nemes) fémekből áll. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) már el is döntötte, hogy terepszemlét tart, és a távoli kisbolygóra 2022 augusztusában űrszondát küld, amely nemcsak az ásványkincsek kiaknázási lehetőségét vizsgálja meg, hanem a Föld keletkezésének körülményeire is választ keres. (Merthogy a csillagászok szerint a 16 Psyche a Naprendszer kialakulásának idején keletkezett.) A helyszíni kutatás azonban csak 2026-ban kezdődhet meg, mivel az űreszköz – a tervek szerint – akkor ér célba, miután megtette a bő 320 millió kilométeres utat.

Ha a vizsgálatok is beigazolják a csillagászok feltételezését, megkezdődhet a kitermelés is. Az Egyesült Államokban és másutt több cég is alakult már, amelyek arra készülnek, hogy valamelyik égitesten (ritka) fémércet bányásszanak. Jelenleg azt kutatják, miként lehetne hozzájutni az aszteroidák nyersanyagkészletéhez, és a kitermelt mennyiségeket eljuttatni a Földre. Lehetőleg minél előbb.

A 16 Psychén és a Naprendszer más részén rejtőző ásványkincs kitermelésére azonban még várni kell. Némelyek szerint jó sokáig, legalább fél évszázadot.

Mások azonban borúlátóbbak, és a kereskedelmi célú űrbányászatot még ennél is távolabbi lehetőségnek, sőt megvalósíthatatlannak tartják. Szerintük teljesen valószerűtlen, hogy az emberiség a belátható jövőben aszteroidákon bányásszon, majd az ott kitermelt fémeket nagy tételben eljuttassa a Földre. A cél megvalósítását ugyanis számtalan tényező akadályozza: kezdve a feltárási fúrások, a tényleges bányászat és a feldolgozás megszervezésétől a szállításig. A költségekről nem is beszélve. Az emberiség ezeket a problémákat alighanem még nagyon sokáig nem tudja leküzdeni. 

A kétkedők a műszaki-technológiai-pénzügyi nehézségek mellett a vonatkozó, 1967-es nemzetközi egyezményre (OST) hivatkoznak, amely kimondja: a világűr az emberiség közös kincse, így az égitesteken egyetlen állam vagy szervezet sem szerezhet tulajdonjogot, sem egyéb kizárólagos jogokat.

Ha viszont valami csoda folytán akár máról holnapra sikerülne megoldást találni és beindulna az aszteroidabányászat, illetve a kitermelt ércek szállítása, az alighanem bedöntené az ágazat földi árait. Merthogy az arany és a ritka fémércek elárasztanák az itteni piacot, teljesen felborítva a kínálat-keresleti viszonyokat. Ez pedig súlyos gazdasági válságot okozhatna. Ha csak a 16 Psyche arany- és platinakészletét sikerülne idehozni, már káosz alakulna ki, hiszen csupán ennek a két tételnek nagyobb a feltételezett értéke a Földünk gazdaságának 150 billió dollárnyi teljes értékénél.