2024. március 28., csütörtök

Ha elvész a vámon, megtérül a réven

A bankok a közvetítői díjak növelésével pótolják az alacsony kamatlábak miatt megcsappant jövedelmüket – Már a korábban ingyenes online átutalásokat is megfizettetik

Az utóbbi hónapokban nem múlik el olyan hét, hogy a lakosok ne kapnának egy-két értesítést a bankjuktól arról, hogy változtattak az együttműködés feltételein vagy a szolgáltatásaik díján. Már az év eleji drágításokról szóló írásainkban megjelentettük, hogy januártól 15–60 százalékkal többet fizettetnek az ügyfeleikkel, mint tavaly. Azóta egyes pénzintézetek a számlafenntartás díját csaknem 100 százalékkal is növelték, az ellopott kártya újraigényléséért immár 500 dinárt számolnak fel a korábbi 300 helyett, de többet fizetünk az SMS-értesítésekért és a bankautomatán felvett összegekért is.

Az utóbbi időben egyes bankok a mobiltelefonos átutalásokra is 15–20 százalékos jutalékot számolnak fel. A járványhelyzetben ugyanis egyre népszerűbbé váltak a korábban ingyenesként hirdetett alkalmazások. A Szerbiai Nemzeti Bank adatai szerint az országban folyamatosan növekszik az online banki rendszerek felhasználóinak a száma. Az idei év első harmadában 2,9 millió lakos fért hozzá a számlájához elektronikusan, és további 2,2 millió polgár rendelkezett mobiltelefonos banki alkalmazással. Ugyanebben az időszakban 300 ezer gazdasági személy használt elektronikus rendszereket, 48 ezer vállalat és szervezet pedig a mobilbankok aktív felhasználója.

EGY KIS PIPA, DUPLA ÁRON

A temerini Vándor Bábszínház három éve használja a mobilbankot a pénzügyei intézésére. Többnyire a szervezet működési költségeit rendezik utalásokkal – mesélte Garbac Sarolta, a szervezet alapító tagja.

– Magánszemélyként ezeket az utalásokat ingyenesen is el lehet végezni, ám a szervezet esetében a kezdetektől megfizetteti a bank a szolgáltatást. Kezdetben 15 dinárt számoltak fel utalásonként, ma viszont legkevesebb 30 dinárt vonnak le. Bizonyos összegen túl pedig százalékosan fizettetik meg az utalásokat – vázolta az egyesület számláját vezető bank megfizettetési módszerét az alapító.

Sarolta kérdésünkre elmondta, hogy a számlavezetési alapdíj változatlanul 500 dinárt tesz ki havonta, ám a mobiltelefonos átutalások esetében érték már meglepetések a szervezet tagjait.

– Korábban külön be kellett jegyezni azt, ha az utalást sürgősen szerettük volna elvégezni. Ezt a szolgáltatást természetesen 30-40 dinárral magasabban díjazta a bank. A lehetőséget keveset használtuk, hisz ha az utalást fogadó cégnek vagy vállalkozónak ugyanabban a bankban volt számlája, akkor azonnal látta az összeget a saját egyenlegén. Ha viszont másik pénzintézet is érintett volt, akkor is legkésőbb következő reggel már látszott a partner számláján a befizetett összeg. Így szinte sohasem igényeltük a rendkívüli utalást. Nemrégiben viszont azt vettük észre, hogy a „sürgős”, egyébként válaszható opciót alapértelmezettként kezeli a mobiltelefonos alkalmazás. Igazából a mai napig nem tudjuk, hogy hány, és milyen értékű utalást végeztünk el magasabb szolgáltatási díjjal, míg észrevettük a változtatást. Az utóbbi időben ugyanis hetente legkevesebb 2-3 értesítést küld a bank. Míg azelőtt rendszeresen elolvastuk a 2-3 havonta érkező egy értesítést, addig mára számunkra követhetetlenné váltak azok a változások, amelyeket a bankunk érvényesít.

A követhetetlenségre egyre több magánszemély is panaszkodik. A Danas napilap által megkérdezett lakosok közül sokan csak utólag értesültek arról, hogy a bankjuk a figyelmeztető levelek kiküldését is elkezdte díjazni. Többen jelezték, hogy érvénytelen reklamációkra számoltak fel jutalékot a bankok, illetve díjazták a rosszul kitöltött befizetőlapokat is. Sokan panaszkodtak arra is, hogy korábban ingyenesen kinyomtathatták a számlaegyenlegüket a bankautomatán, manapság azonban a készpénzfelvételre felszámolt jutalék mellé ezt a szolgáltatást is megfizettetik. Egyesek meglepődve tapasztalták, hogy a PIN-kód megváltoztatásáért is kezelési költséggel terheli számláikat a bankautomata.

SOK KICSI SOKRA MEGY

A kimutatások szerint jelenleg a magánszemélyek banki költségei 3000 és 8000 dinár között mozognak éves szinten. Bár a drágítás mértéke esetenként jelentéktelennek tűnik, mégsem az: a hónap végi egyenlegen ugyanis pontosan látszik, hogy a sok kis összeg jelentősen megnövelheti a havi kiadásokat – állítja Zoran Nikolić, az országos fogyasztóvédelmi szervezet alelnöke. 

– Egyre több panaszlevél érkezik a fogyasztóvédelmi szervezethez. Többször is olvastunk már arról, hogy a bankok megfizettették az ügyfeleikkel az érvénytelen reklamációkat. Ez egyszerűen elfogadhatatlan. A fogyasztók alapvető joga ugyanis a panasz megtétele, akár megalapozott, akár megalapozatlan az észrevételük. A reklamációk díjazása tehát éppoly törvénytelen, mint jutalékkal terhelni a kamatmentesként meghirdetett fogyasztói hiteleket. Több panasz érkezett ugyanis arra is, hogy újabban a bankok úgynevezett „álkamatot” számolnak fel. A hivatalosan is kamatmentesen meghirdetett kölcsön törlesztőrészleteit ugyanis 50 dináros kezelési költséggel terhelik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha 6 havi lefizetésre egy 3000 dináros árucikket vásárolt az ügyfél, akkor a törlesztésre az említett időszakban összesen 300 dinárt számolnak fel, ami a kezdő összeg 10 százaléka – magyarázta az alelnök. Nikolić hangsúlyozta, hogy az országos szervezet már kétszer is írásba foglalta a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, és ezekről értesítette a Szerb Nemzeti Bankot.

A központi bank illetékeseit a Danas napilap is felkereste. A válaszlevelükben kiemelték, hogy az országos pénzintézet nem szólhat bele a bankok üzleti politikájába: mindaddig joguk van módosítani az árjegyzéküket, amíg törvényes keretek között valósítják meg elképzeléseiket. Kötelességük viszont, hogy a változásokról két hónappal az érvényesítés előtt értesítsék az ügyfeleiket – áll a Szerb Nemzeti Bank közleményében.

MENNYI A VÁM, MIT HOZ A RÉV?

A szakemberek szerint a bankok a közvetítői díjak növelésével, illetve az új jutalékok bevezetésével azt a hiányt igyekeznek pótolni, amit az alacsony kamatlábak miatt szenvednek el a jövedelmükben. A Szerbiai Nemzeti Bank ugyanis az elmúlt években folyamatosan csökkentette az irányadó banki alapkamatot. A bankoknak ez jövedelemkiesést jelent, amit pótolniuk kell. Ezt pedig leggyorsabban a szolgáltatásaikért fizettetett díjak növelésével, illetve új províziók bevezetésével tudják elérni – írják a Danas gazdasági elemzői.

Kiemelik azt is, hogy tavaly a Szerbiában tevékenykedő bankok összesen 380 millió euró jövedelmet valósítottak meg, ami csaknem 200 millióval kevesebb a 2019. évi kimutatásoktól. A koronavírus-járvány miatt ugyanis 7,5 milliárd dinárral csökkent a kamatokból származó nettó bevételük, a közvetítői díjakból és jutalékokból pedig 3,5 milliárd dinárral kevesebb jövedelmük folyt be a pandémia idején. Így 329 millió eurót számoltak fel a különböző szolgáltatásaikért.

A drágításokat követően az idei első fél évben a províziókból 20,9 milliárd dinár, azaz 178 millió euró jövedelmük származott, ami 8 millió euróval több, mint a 2019-es év ugyanezen szakaszában. A járvány előtti időszakhoz viszonyítva tehát a szolgáltatásaik drágításával a pénzintézetek teljes mértékben lefedték azt a hiányt, amelyet az alacsonyan tartott kamatlábak eredményeztek a banki szektorban – magyarázzák az elemzők.

Egyes szakértők szerint viszont a bankok azért növelik a szolgáltatásaik díját, hogy fedezni tudják a bírósági perek a költségeit, amelyeket a törvénytelenül felszámolt kölcsönelbírálások miatt indítottak ellenük az ügyfeleik. Ez ugyanis több mint 100 millió euróval terhelheti az év folyamán a hazai bankszektort.