2021. október 20., szerda

Szépet, jót és jogokat ígérnek a tálibok

Megérkezett Afganisztán új vezetője – A külföld vonakodik elismerni a rezsimet

Békét, nyugalmat, együttműködést ígérnek az Afganisztánt hatalmukba kerítő tálibok, akiknek egyik fontos vezetője is visszatért az országba. Abdul Gháni Baradar molla sokak szerint Afganisztán új vezetője lehet. Egyelőre egyetlen kormány sem siet elismerni a tálib rezsimet. Afganisztáni civilek és külföldiek tömegei sem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, ők inkább mielőbb szeretnék elhagyni az országot, amit állítólag a tálibok már nem elleneznek.

Visszatért Afganisztánba Abdul Gháni Baradar molla, a tálib mozgalom társalapítója, egyik kulcsfontosságú irányítója az iszlamisták vasárnapi hatalomátvétele után két nappal. Kandahárban rendezkedett be, az azonos nevű dél-afganisztáni tartomány központjában, amely a tálibok fővárosaként működött 1996 és 2001 között, amikor először voltak hatalmon. A település arról is ismert, hogy az 1990-es évek elején itt alakult meg a tálib mozgalom.

Sokan úgy vélik, hogy Baradar molla lehet Afganisztán legfontosabb politikai vezetője. Tíz évvel ezelőtt még a tálibok katonai parancsnokaként szolgált, de 2010-ben Pakisztánban elfogták, majd nyolc évvel később szabadon engedték. Később a tálibok katari politikai irodájának („nagykövetségének”) vezetője lett. Onnan irányította a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a külföldi csapatok kivonásáról.

A tálibok az utóbbi hetekben megszerezték szinte az ország egész területét. Jóformán harc nélkül, hiszen a kormánykatonák a legtöbb helyen nem tanúsítottak ellenállást, sőt sokszor a fegyvereiket és a hadfelszerelést hátrahagyva menekültek el állomáshelyükről.

Május 1-je óta lóhalálában távozott a külföldi katonák nagy része Afganisztánból, ahová 2001 őszén vonult be az Egyesült Államok vezette haderő, megbuktatva a terroristák támogatásával és rejtegetésével vádolt tálib rezsimet.

AZ ISZLÁM A MÉRVADÓ

Az USA-ban az elmúlt napokban számtalan bírálat érte Joe Biden elnököt az (áprilisban bejelentett) amerikai csapatkivonás elrendelése és gyors befejezése miatt. A tálibok a nemzetközi erők kivonulását kihasználva nagyszabású offenzívát indítottak, és az ország legnagyobb részét uralmuk alá hajtották, majd (vasárnap) Kabult is ellenőrzésük alá vonták, ami a Nyugat-barát rezsim bukását okozta. Jelenleg se kormánya, se elnöke nincs az országnak, átmeneti állapotok uralkodnak, rengeteg bizonytalansággal és zűrzavarral.

A tálibok fogadkoznak, hogy az új kormányban helyet kapnak más politikai erők is, sőt a nők jogait is tiszteletben tartják, ám minden esetben az iszlám előírásokkal összhangban. A médiumok is szabadon és függetlenül működhetnek, ám az újságírók nem sérthetik meg sem a vallási, sem a nemzeti értékeket.

AMNESZTIAÍGÉRET UTÁN VÉRONTÁS

Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő szerint sem az előző rezsim embereivel, sem annak volt katonáival szemben nem akarnak megtorlást alkalmazni. A bukott kormány haderejének tagjai amnesztiára számíthatnak, miként a külföldi erőkkel korábban együttműködő afganisztániak is.

A fanatikus iszlamista szervezet azt is ígéri, hogy békés kapcsolatokra törekszik mindenkivel, hiszen „nem akar sem belső, sem külső ellenségeket”. Ennek megfelelően a külföldi nagykövetségek is biztonságban lesznek.

A vasárnap óta Kabulban kialakult káoszért a tálib szóvivő a volt kormányra hárította a felelősséget. A fővárostól 130 kilométerre keletre fekvő Dzsalálábádban történt tegnapi véres incidensért viszont már az új hatalom a felelős, hiszen emberei lőttek agyon legalább három helybelit és sebesítettek meg további több tízet, mert társaikkal együtt afgán zászlókra cseréltek le tálib zászlókat.

TERRORSZERVEZETNEK TARTJÁK

Mudzsáhid szavaira reagálva Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője megjegyezte: meg kell várni, mit történik, és azt is, hogy a tálibok teljesítik-e ígéreteiket.

A német diplomácia vezetője is úgy véli: a tetteik alapján kell megítélni a tálibokat. Heiko Maas szerint az EU-külügyminisztereknek is ez az egyöntetű álláspontja.

Egyelőre egy ország sem siet a tálib hatalmat elismerni. Még Kína és Oroszország sem. Az utóbbiban ráadásul tálibok mozgalmát hivatalosan terrorszervezetként tartják számon.

Moszkva arra számít, hogy többpárti átmeneti kormány alakul, ami hozzájárul a helyzet normalizálásához. A véleményt ismertető Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedvező fejleménynek nevezte, hogy Kabulban viszonylagos nyugalom van, s a tálibok készek tárgyalni és együttműködni az előző kormány embereivel.

ALAKULHATOTT VOLNA MÁSKÉNT IS

Az Egyesült Államokban sokan csúfos kudarcként, példátlan vereségként ítélik meg a majdnem húsz évig tartó afganisztáni katonai küldetés gyors és előkészítetlen befejezését, illetve a tálibok teljes sikerét.

David Petraeus a háború kimenetelét katasztrofálisnak, a térségben kialakult helyzetet pedig tragikusnak nevezte. A nyugalmazott tábornok, aki egy ideig a szövetséges erőket irányította, megjegyezte: biztos lehetett volna más végkifejlete a háborúnak, mint a tálibok teljes térfoglalása.

CÉLOZNI SEM TUDTAK

Afgán politikusok és médiaszemélyiségek is bírálták az előkészítetlen, gyors és rendezetlen amerikai csapatkivonást. Többen azt is szóvá tették, hogy az amerikaiak sebtiben hagyták el a támaszpontokat, ami zavart okozott a katonai műveletek összehangolásában is. Az amerikai csapatok gyakran úgy távoztak, hogy el sem magyarázták az afgán védőknek, miként kell működtetni a fegyvereket.

A magát kedden ügyvezető elnöknek nyilvánító Amrulla Száleh (Az országból vasárnap elmenekült Asraf Gháni államfő volt alelnöke) nem kritikákat fogalmazott meg, hanem felszólította honfitársait, hogy csatlakozzanak inkább a tálibokkal szembeni ellenálláshoz.

A NYUGAT PUSZTULÁSÁT VIZIONÁLJA

Több európai politikus is beszólt Washingtonnak. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter pedig már a Nyugat pusztulását vizionálja. Szerinte az afganisztáni kudarc után „humanitárius, emberi jogi, migrációs és biztonságpolitikai válsággal állunk szemben”.

Afganisztánból közben egyre többen szeretnének távozni. Helybeliek és külföldiek is. Az amerikaiak által irányított (és már csaknem hatezer fegyveresük biztosította) kimenekítésük napok óta tart, olykor kaotikus és tragikus „közjátékkal”.

Mindenkit a kabuli reptérről juttatnak ki az országból. Németország több városában ezrek követelték, hogy a kormány fokozza az Afganisztánban veszélyeztetett emberek kimenekítésére tett műveleteit.

KÉT SZERB KIJUTOTT

A tálibok állítólag beleegyeztek abba, hogy nem akadályozzák sem a hazai, sem a külföldi civilek elutazását az országból. Eddig nem engedtek mindenkit a kabuli reptérre, ahonnan már ezreket evakuáltak amerikai, német és más országok szállítógépeivel. A távozók között két szerb és valószínűleg több (mint 26) magyar állampolgár is volt.

Marko Pribak és Aleksandar Cvejić német repülővel hagyta el Kabult. Előbb az üzbég fővárosba, Taskentba jutottak el, ahonnan akadálytalanul folytathatják útjukat Szerbiába.

Milka Damjanović még Kabulban van. Ő egy olasz humanitárius szervezetnek dolgozott Afganisztánban. Legutóbb arról számolt be, hogy biztonságban van, de nem tudja, mikor indulhat haza, mert a reptér környéke nem biztonságos és nagyon nehéz eljutni a helyszínre. A repülőtér közelében tegnap tumultus is kialakult, ami 17 ember sérülését okozta.