2021. október 20., szerda

Biden nem bánta meg az amerikai kivonulást

A tálibok általános amnesztiát hirdettek

A hatalmat megszerző tálib lázadók tegnap bejelentették, hogy büntetlenséget biztosítanak minden állami tisztviselőnek, és felszólították őket, hogy térjenek vissza munkahelyükre. „Általános amnesztiát hirdetünk mindenki számára, hogy teljes bizalommal élje tovább megszokott életét” – írták közleményükben.

Az amnesztiáról Enamullah Szamangani, az „Iszlám Emirátus kulturális bizottságának” egyik tagja az állami tévében tett bejelentést. Bátorította a nőket arra, hogy csatlakozzanak az új kormányhoz. „Az Iszlám Emirátus nem akarja, hogy a nők áldozattá váljanak. A kormány felépítése még nem teljesen egyértelmű, de tapasztalataink alapján a vezetésnek teljesen iszlámnak kell lennie, és mindenkinek csatlakoznia kellene hozzá” – mondta.

A radikálisok egyik vezetője hétfőn újságírók előtt kijelentette: Afganisztánban nyugalom uralkodik, a tálib harcosok utasítást kaptak, hogy ne rémisszék meg a civileket, és ne okozzanak károkat. A bejelentés szerint a kormányalakítással pedig megvárják a külföldi csapatok teljes kivonását.

A tálibok ígéretei ellenére sokan tartanak attól, hogy visszatérnek az 1996 és 2001 közötti hatalmuk idején életben lévő szigorú iszlám törvénykezéshez (saría). Akkor egyebek közt megtiltották a nők munkavállalását. Kormányzásuk idején több bűncselekményt is kivégzéssel vagy végtaglevágással büntettek.

A jegybankelnök is elmenekült

Az afgán jegybank elnöke is elmenekült Kabulból, mint az afgán kormány tagjai, de Adzsmal Ahmadi Asraf Gáni államfőt és „tapasztalatlan tanácsadóit” okolta azért, hogy a tálib lázadók olyan gyorsan át tudták venni a hatalmat, és hogy totális káosz alakult ki az országban.

Ahmadi, akit egy évvel ezelőtt neveztek ki a jegybank ügyvezető elnökévé, leírta, miként zajlott utolsó munkanapja, és hogyan menekült el egy katonai géppel a fővárosból, miután lemaradt arról a polgári gépről, amelyre jegyet vett.

„A hírek egyre nyugtalanítóbbak voltak aznap. Rettenetes érzéssel, de hazamentem, a helyetteseim gondjára bíztam a nemzeti bankot. Nem így kellett volna véget érnie a karrieremnek. Felháborít, hogy az afgán vezetést ennyire nem érdekelte a jövő. Nem tudom megbocsátani (Gáni elnöknek), hogy nem készített tervet az átmenetre, és hagyta káoszba fulladni az országot. Jó ötletei voltak, de silány volt a végrehajtás. Ha ennek a rossz kivitelezésnek én is része voltam, akkor vállalom érte a felelősséget” – írta.

„Láttam (a kormánytagokat) a repülőtéren. Úgy távoztak, hogy nem szóltak erről senkinek” – tette hozzá.

„Továbbra is nagy kérdés, hogy az afgán biztonsági erők miért hagyták fel hadállásaikat olyan gyorsan” – utalt arra, hogy a kormánnyal szövetséges egyes milíciák vezetői azt állították: valamilyen összeesküvés áll a hadsereg kapitulációja mögött.

A Nyugat szégyene

A Nyugat szégyenének nevezte a tálibok uralma alá került Afganisztán helyzetét a német államfő. Frank-Walter Steinmeier a berlini hivatalában egy tegnapi pódiumbeszélgetést felvezető beszédében kiemelte, hogy a tálibok elől menekülő afgánokkal zsúfolt kabuli repülőtéren uralkodó állapotokat mutató felvételek „szégyenletesek a politikai Nyugat számára”. „Ezekért az emberi drámákért mi is felelősek vagyunk – jelentette ki.

A szövetségi elnök, aki 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig Németország külügyminisztere volt, kifejtette, hogy a tálib hatalomátvétel „politikai vízválasztó”, olyan fordulat, amely nemcsak megrázó, hanem „megváltoztatja a világot”.

Mint fogalmazott: az afgán kormány és fegyveres erőinek gyors összeomlása és a tálibok ellenállás nélküli hatalomátvétele nehéz és keserű kérdéseket vet fel „külpolitikánk múltjával és jövőjével kapcsolatban”, mert azt mutatja, hogy kudarcot vallottak az Afganisztán stabilizálását és egy életképes államberendezkedést szolgáló évtizedes erőfeszítések.

Ezeket a kérdéseket őszintén és alaposan meg kell beszélni a nyugati országok szövetségében – mondta a német államfő, rámutatva: „e szövetség és a szövetségen belüli szolidaritás nélkül 20 évvel ezelőtt nem mentünk volna Afganisztánba”.

Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt a NATO-vezette afganisztáni hadműveletekben. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.

A műveletekre 12,5 milliárd eurót költöttek. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.

Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból.

Biden nem bánta meg

„Határozottan kiállok a döntésem mellett. Húsz év alatt a saját káromon megtanultam, hogy soha nem volt megfelelő az alkalom az amerikai csapatok kivonására” – közölte a Fehér Házban tartott hétfői beszédében Joe Biden amerikai elnök, hozzátéve: nem fogja megismételni a múlt hibáit és nem bánta meg a döntését. Amondó: inkább elfogadja a kritikákat, mintsem egy következő elnökre bízza a döntést. Az afganisztáni kivonulásról szóló döntés „Amerika szempontjából helyes volt” – mondta, elismerte azonban, hogy a kabuli kormány összeomlása gyorsabban bontakozott ki, mint amire számítottak.

Beszédében egyértelműen az afgán vezetőkre hárította a Kabul bukása miatti felelősséget, mondván, „az afgán politikai vezetők feladták és elmenekültek az országból”. Felvetette az afgán hadsereg felelősségét is, akik – mint fogalmazott – „összeomlottak, néha anélkül, hogy megpróbáltak volna harcolni.” „Az amerikai csapatok nem tudnak, és nem is szabad harcolniuk, illetve meghalniuk egy olyan háborúban, amelyet az afgán erők nem hajlandóak megvívni magukért” – tette hozzá.

Biden arról is beszélt, hogy amennyiben a tálibok megtámadják az amerikai csapatokat, miközben az evakuálást hajtják végre, akkor az „amerikai fellépés gyors, a válasz pedig erőteljes lesz”.