Vasárnap ünnepeljük Nagyboldogasszony napját, amikor a katolikus egyház Szűz Mária halálára és mennybevételére emlékezik. Kilencven évvel ezelőtt ezen a napon nagy egyházi esemény helyszíne volt városunk. 1931. augusztus 14-e és 16-a között tartották meg ugyanis a szabadkai eucharisztikus kongresszust. Ezt a jeles eseményt a Napló (a korábbi Bácsmegyei Napló) szabadkai napilap tudósításai alapján elevenítjük fel.
Az eucharisztikus kongresszus augusztus 14-én pénteken kezdődött. Ezen a napon érkeztek meg a vidéki hívek Szabadkára. A Napló tudósítása szerint a környező településekről több, közel tizenötezer vendég érkezett városunkba. A legnépesebb küldöttség Zentáról (800 fő), Csantavérről (600 fő), és Magyarkanizsáról (szintén 600 fő) érkezett.
„A legtöbb vidéki gyalog tette meg az utat Szuboticára. Az emberek porosan, fáradtan vonultak be a városba a portól behavazott lobogókkal. A legtöbb processzió élén a község papja haladt. A lelkész az isteni ige hirdetője egybeforrt a hosszu gyaloglás fárasztó útján és megosztotta velük a terheket. A papok fekete ruhái fehérlettek a portól, amely húsz, harminc, sőt hatvan kilométeres úton rakódott le. De a kongresszus alatt is a papok a hívők mellett voltak” – olvashatjuk a Napló augusztus 18-ai számában.
A kongresszus fő eseményére, a gyűlésre és a körmenetre augusztus 15-én, szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén került sor. A reggeli órákban a vidéki csoportok nemzetiségek szerint vonultak fel a templomok előtt, így a horvátok és a bunyevácok a Szent Teréz-, a magyarok a Ferences-, a németek a Szent Rókus-, míg a görögkatolikusok a Szent György-templom előtt gyülekeztek. A Szent György templomban Menesevián újvidéki örmény plébános a görögkatolikusok részére misét is mondott. Ez volt az első alkalom, hogy Szabadkán görögkatolikus misét tartottak.
A gyűlést a Bácska sportpályáján tartották meg. A vidéki csoportok felvonulása már reggel kilenc óra előtt megkezdődött. A Napló tudósítása szerint a sportpályán felállított színpad előtt huszonötezer ember szorongott. Itt Lajčo Budanović bácskai püspök tartott nagymisét, majd bejelentette, hogy az eucharisztikus kongresszusról üdvözlő táviratot küldenek XI. Pius pápának. A távirat szövegét Moullion András püspöki titkár olvasta fel. Ez után horvát, magyar és német nyelven hangzottak el előadások. A gyűlés délben zárult, de a kongresszus ezzel még nem ért véget.
„A kongresszus legkiemelkedőbb része a délutáni körmenet volt, amelyen a délelőtti gyűlésnél jóval többen, közel negyvenezren vettek részt. A gyülekezés négy órakor volt, amikor Budanovics Lajcso püspök a papsággal bevárta a templom előtt a csoportok felvonulását. A több kilométer hosszú menetet nyolc fehérlovas katonai kürtös nyitotta meg, majd a német, magyar és végül a szláv csoport következett. Ezután fehérruhás lányok következtek az apácanővérek vezetésével, akik virágot hintettek az útvonalon. A Szentséget egy kocsin helyezték el, amelyet hat fehér ló húzott és amely búzakalászokkal ízlésesen fel volt díszítve. A kocsin négy papnövendék helyezkedett el, hat ministránsnövendék pedig égő mécsest tartott.
A Szentség mögött haladt a papság, amelynek sorát Budanovics Lajcso püspök zárta le, aki baldachin alatt követte a menetet. Közvetlenül a püspök után következett Osztojics Szelimir polgármester a városi tanáccsal és a hatóságok vezetőivel.
A menet a Szent Teréz templomtól vonult el és a Szombori-uton keresztül áthaladt a Zagrebacska, Vilsonova utccákon, majd a törvényszéknél befordult és a Kralja Alekszandra utccán keresztül visszatért a templom elé. A menet elvonulása teljes egy órát vett igénybe. A körmenet után a püspök áldást osztott, majd a hívek anyanyelvükön énekeltek és ájtatoskodtak” – áll a Napló augusztus 16-ai számában.
A szabadkai eucharisztikus kongresszus augusztus 16-án, vasárnap a Mária férfikongregáció zászlószentelésével zárult. Az eseményre a Ferencesek templomában került sor. A zászlót Budanović püspök szentelte fel.
