Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete Szabadkai Nyári Akadémiáján szerdán egy magyarországi házaspár tartott előadást, dr. Raffay Éva és dr. Pap János, akik már ismertek a rendezvény résztvevői számára, hiszen szinte évről évre visszatérnek.
Dr. Raffay Éva orvos, akinek szakterülete a csecsemő- és gyermekgyógyászat, ezúttal a világjárványokról szólt:
– 2019. december 31-én jelentette be a kínai egészségügyi hatóság az Egészségügyi Világszervezetnek, hogy egy ismeretlen eredetű tüdőgyulladás-járvány tört ki a Vuhan nevű városban. Csupán két hónap elteltével, márciusban, a kór világjárvánnyá lett nyilvánítva és már több mint négymillió halálos áldozata van a világban. Sok olyan járványról tudunk a történelemben, amely a világ lakosságát megtizedelte, birodalmakat és kultúrákat söpört el – hallottuk dr. Raffay Évától, aki beszélt egyebek közt a pusztító pestisről, a fekete halálról, amely a világon eddig a legtöbb áldozatot szedte, de szólt a koleráról és a tuberkulózisról is, az említett betegségek kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy a mai napig se sikerült ezeket teljesen kitörölni. Dr. Raffay Éva kitért arra is, hogy a tuberkulózis hogyan hatott a divatvilágra:
– Egy TBC-s nő, aki fertőzött beteg, sovány, finoman átlátszó, sápadt a bőre, csillogóak, kitágultak szemei, nyilván a hőemelkedéstől, és vörösek az ajkai, a 19. században pedig pont így nézett ki a nőideál. Ennek megfelelt például Marie Duplessis, híres párizsi kurtizán, aki Dumas A kaméliás hölgy című regényének az ihletője volt és csupán 23 évesen, TBC-ben halt meg. Ebben a betegségben sajnos sok hírességet elvesztettünk, egyebek közt Molière-t, Celisust, Chopint, Csehovot, Orwellt, Kafkát, a magyarok közül Arany Jánost és Tóth Árpádot is – mondta dr. Raffay Éva.
Dr. Pap János, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének akusztika tanára az ártó, a káros zajokról tartott előadást, elmondása szerint ugyanis arra lett figyelmes, hogy az emberek sokkal nagyobb figyelmet fordítanak a látásukra, mint a hallásukra. Napsütésben például felteszik a napszemüveget, de nem használnak füldugót, ha zajos helyre mennek. Dr. Pap János számos kellemetlen zajforrásra hívta fel a figyelmet.
Előadásában arra is figyelmeztetett, hogy az okostelefonok megjelenésével a hallássérültek száma növekvő tendenciát mutat, és ez nagymértékben érintheti a fiatalokat, akik gyakran még az órákon is fülhallgatókat használnak. Ahogyan azt megtudhattuk, az Egészségügyi Világszervezet szerint 250 millió hallássérült van a világban, a becslések szerint pedig a hallássérültséget 2030-ra a tíz legnagyobb problémát okozó károsodás közé fogják sorolni. A 6–19 év közötti halláskárosodott fiatalok egynyolcadánál az ok a túl hosszú ideig tartó hangos zenehallgatás. Erre kihatással lehet a rossz minőségű fejhallgató is, mert azokon hiányoznak a mély hangok, ezért a kellően hangos zene érdekében a többi hangtartományt nagyobb decibelen hallgatják. Egyébként a teljes fülkagylót betakaró fejhallgató a jobbik megoldás. Ahogyan azt megtudhattuk, kutatások bizonyítják, hogy már az enyhe fiatalkori hallásromlásnak is fokozódó demencia lehet a következménye, mivel a megértéshez olyan agyterületeket kell használniuk, ami csak az idős embereknél szokásos. Dr. Pap János szerint tudatosítani kellene a fiatalokkal, hogy amennyiben nem értik meg mit mondanak, mit tanítanak nekik, mert nem hallják jól, kevesebb információhoz jutnak. Rosszabb esetben félre is érthetik a nekik szánt mondatokat, ezért nem tölthetők be bizonyos állások hallássérültekkel.
