A víz után a homok lett a világszerte legnagyobb mennyiségben felhasznált természetes nyersanyag. Az elmúlt két évtizedben az urbanizáció és az iparosítás hatására megháromszorozódott a homok iránti kereslet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ezért arra figyelmeztet, hogy az emberiség hamarosan homokhiánnyal szembesülhet. Ha megnézzük a Szaharát, nehéz elképzelni, hogy ebből a nyersanyagból hiány keletkezhet.
– Az a gond, hogy ebből a sivatagi homokból nem lehet biztonságosan ellátni a világot, ugyanis nem használható fel az építőiparban. A sivatag az sivatag. Az innen származó homok egyedül kerámiai termékek előállítására szolgálhat. A Moravac, Podunavac és Drinski Sliv területén található homok az igazi, ezt ugyanis fel lehet használni az építőiparban – nyilatkozta az RTS-nek Goran Rodić, a Szerbiai Építészeti Kamara alelnöke.
A homok nem csupán az épületek összetevője, gyakorlatilag mindenben megtalálható. Szerbiában is nagy igény mutatkozik a homok iránt, az illetékesek pedig azt állítják, hogy növelik a folyóból történő kitermelésének ellenőrzését. 2014 óta ötször keresettebb a homok az elmúlt évtizedhez képest.
– Ez beruházási tevékenységekkel magyarázható. Ami a legjobban növeli a keresletet, az a közlekedési infrastruktúra kiépítése – mutatott rá Veljko Kovačević, az építésügyi minisztérium illetékese.
Szerbia a szükségleteit még hazai forrásokból fedezi. A szakemberek szerint a homok több évtizedes illegális kitermelése károsítja a folyók partjait, a hidakat, földcsuszamlásokat indít el, ezért szigorúbb felügyeletet kíván meg. A kormány ezt a problémát nem tagadja, mint mondta három éve sikerült ellenőrzés alá vonni. Az ezzel foglalkozó cégeknek munkaegedéllyel kell rendelkezniük, és csak bizonyos mennyiségű homokot tudnak kibányászni, ezenkívül több olyan felügyelő van, akik körbejárják a folyókat.
– 2018-ban nagy változás történt, addig ugyanis nem lehetett tudni, honnan termelik ki a homokot. Ezt követően a cégeknek szükségük volt engedélyre, és csak bizonyos helyeken dolgozhattak, tehát az ellenőrzés jelenleg sokkal komolyabb és szervezettebb – mondta Kovačević.
Az értékes nyersanyag eltűnéséhez a homokmaffia is hozzájárul, egy építészekből, kereskedőkből és üzletemberekből álló csoport leginkább Ázsiából és Afrikából. Az ENSZ ezért a homok racionális felhasználására figyelmeztet. A világ évente 50 milliárd tonnát használ el ebből a nyersanyagból. Ennyiből egy 27 méter magas és széles falat lehetne felhúzni, körbe az Egyenlítőn.
