Különösebben senkit sem lephet meg a hír, miszerint az idei kukoricahozam akár 50 százalékkal is kisebb lehet. A nagy kánikula és a szárazság megtette a magáét. Már az sem segítene, ha a következő hetekben esős idő köszöntene ránk – írja a Beta.
Života Jovanović, a Zemun polje Növénynemesítő Intézet munkatársa szerint a vidéktől függően 30–50 százalékkal kisebb kukoricahozamra lehet számítani.
– Ami a termés mennyiségét illeti, az idei év gyengébb lesz, mert a kötés idején nagy volt a szárazság és a kánikula, ugyanakkor a kevés nedvesség miatt az aflatoxin-szennyezettség veszélye is fennáll – közölte Jovanović.
(Fotó: Ótos András)
Elmondása szerint Bánátban, Kelet-Szerbiában és Šumadija egy részén legrosszabb a helyzet. A tengeri átlagos, illetve jó hozamot ígér Nyugat-Bácskában, Szerémségben, valamint a požegai medencében, ám ezek nem nagy területek. Az intézet 1300 hektáros magkukoricaföldjén sem ígérkezik rossz hozam, csupán azért, mert 85 százaléka öntözve van. Elmondása szerint ebből jut ültetnivaló a hazai piacra, de kivitelre is juthat.
A néhány nappal ezelőtti szakértői becslés szerint az átlagban 5,9 tonna kukorica lesz hektáronként. Sunčica Saković, a Žita Srbije gabona- és olajnövény-termelői társulás igazgatója szerint ez az előrejelzés még változhat. Elmondása szerint a tavalyi hozam 8,1 tonna volt hektáronként, a össztermés pedig hatmillió tonna.
– Az elmúlt néhány évben szárazság uralkodik a vidékünkön, ami 2012-ben különösen nagy volt. Abban az évben a hektáronkénti hozam 3 tonnát tett ki, az össztermés pedig 3,75 millió tonnát, Szerbiának mégis sikerült kiszállítania 575 ezer tonna kukoricát – közölte Saković.
A másik emlékezetesen rossz év 2015. Az átlaghozam akkor elérte az 5,4 tonnát hektáronként, az össztermés pedig az 5,68 millió tonnát, amiből 1,6 millió tonna került kiszállításra.
Saković szerint az ország kukoricafogyasztása megnőtt, évi 4,4 millió tonnáról 4,6 tonnára. Ennyi biztos jut a hazai piacra, de a kukoricaexport veszélyben van.
Szakértői vélemények szerint az idén valamivel több mint egymillió hektár területen vetettek el kukoricát a gazdák, és 250 hektáron szóját. Saković az idei szójahozamot 2,2 tonnára becsüli hektáronként, de szerinte ez még változhat.
