2021. szeptember 21., kedd

Oslo lezárta a Norvég Alap ügyét

Budapest jogi lépéseket tesz a Magyarországnak járó 214,6 millió eurós pénzeszköz miatt

Magyarország számára többé nem elérhetőek a Norvég Alap 2014–2021-es forrásai – erősítette meg az oslói külügyminisztérium. A Népszava kérdésére a norvég tárca egyértelművé tette: az összesen 77 milliárd forintos támogatás nem csúszik, nem átmenetileg került veszélybe, hanem végérvényesen elveszett.

A Magyar Kormány nem fogadja el Oslo diktátumát és jogi lépéseket tesz a Norvég Alap ügyében – jelentette be szerdán a Miniszterelnökség.

A 77 milliárdos támogatás folyósításának a megtagadásához több éves vita vezetett. A nézeteltérés amiatt alakult ki a két fél között, hogy ki koordinálja a civil szervezeteknek járó pénzösszeget, a Civil Alapot, amely a 77 milliárdos keretnek csak a töredéke (4 milliárd forint).

A Magyar Kormány az szerette volna elérni, hogy ennek az elosztásába is legyen beleszólása. 2020 végére úgy tűnt, megszülethet a kompromisszum. Karácsony előtt néhány nappal a norvég külügyminisztérium bejelentette, hogy megvan az egyesség, de aztán kiderült, hogy a civil pénzek elosztásával kapcsolatban csak abban állapodtak meg, hogy a két kormány később kijelöl egy mindkét fél számára elfogadható, a kormánytól független támogatáskezelőt.

A 24.hu írt nemrég arról, hogy erre július második feléig volt idő a szerződés szerint. A magyar fél továbbra is a tárgyalásokban reménykedett, javaslatot tettek a határidő meghosszabbítására, ám a norvég fél hajthatatlan volt, és lezárták az éveken át húzódó ügyet.

Ennek nem feltétlenül kell azt jelentenie, hogy az eddig támogatott civil szervezetek elesnek Oslo támogatásától, a norvég külügyminiszter ugyanis korábban azt nyilatkozta, hogy ha nem tudnak megállapodni az Orbán-kormánnyal, akkor majd más úton próbálják meg támogatni a civil szervezeteket Magyarországon.

„Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, és a kormány jogi lépéseket fog tenni a Norvég Alap ügyében" – közölte a Miniszterelnökség szerdán az MTI-vel.

„Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet" – áll a közleményben.

A kormány a hét pályázóból bárkit hajlandó volt elfogadni a Soros György által támogatott Ökotárson kívül, Norvégia viszont ragaszkodott a „Soros-szervezethez", és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt – írták.

„Norvégia ezzel megsérti az EGT-tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el" – tették hozzá.

„Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak" – szögezte le a közlemény.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) ellenzéki előválasztáson induló miniszterelnök-jelöltje tegnap sajtótájékoztatót tartott az ügyben, melyben azt ígérte, hogy ha jövő tavasszal ő alakíthat kormányt, akkor újra megnyitja a Norvég Alapról szóló tárgyalásokat.

A kudarccal záruló norvég –magyar tárgyalásokért Orbán Viktor miniszterelnököt hibáztatta. Az ellenzéki politikus szerint ez a pénz jár a magyar civil szervezeteknek, a magyar állampolgároknak, a magyar kisvállalkozóknak.

A Norvég Alapot 95 százalékban Norvégia finanszírozza, a fennmaradó rész Izland és Liechtenstein hozzájárulása. E három állam az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás révén része az Európai Unió belső piacának, és ezért az előnyért cserébe az EGT és Norvég Alapok révén önkéntesen hozzájárulnak az európai célkitűzések eléréséhez.

A Telex beszámolója szerint az EGT és a Norvég Alapok támogatási összege a 2014–2021-es időszakra 2,8 milliárd euró, ami 15 kedvezményezett ország között oszlik meg. A Magyarországnak előirányzott pénzeszköz 214,6 millió euró volt, ami jelenlegi árfolyamon 77 milliárd forintot ér.