A második negyedév végére már visszaállt a koronavírus-válság előtti szintre a lakosság fizetőképessége, a jövedelmeket, megtakarításokat, adósságokat és más mutatókat egyesítő mérőszám átlagban 47 pont volt – derül ki az Intrum és a GKI legújabb lakossági fizetőképességi indexéből. Mint kiemelik: a fizetőképesség javulásához jelentősen hozzájárult a hitelmoratórium, ami hosszú távon kockázatot is jelenthet.
Negyedéves összehasonlításban a fizetőképességi index 20 százalékkal növekedett, hiszen az idei első negyedév pontszáma 39 volt. Éves viszonylatban, 2020 második negyedévéhez képest a javulás már több mint 64 százalékos.
A második negyedéven belül növekedő tendenciát mutatott a fizetőképesség: áprilisban 42,2, májusban 46,9, júniusban pedig 51,6 ponton állt az Intrum-GKI indexének értéke.
Deszpot Károly, az Intrum értékesítési és fejlesztési igazgatója a közleményben elmondta, hogy a fizetőképesség javulása a világgazdaság újraindulását követi a járvány után. Magyarországon a magyar export fellendülése, a szolgáltató szektor, a turizmus, a kiskereskedelem, a személyi szolgáltatások újjáéledése javítja a lakosság pénzügyi helyzetét – tette hozzá.
Az igazgató szerint a lakossági fizetőképesség további emelkedését három tényező akadályozhatja. Az első ezek közül a fogyasztói árak emelkedése, hosszabb távon pedig a hitelmoratórium lejárata és a koronavírus új változatai, illetve az esetleges újabb lezárások jelenthetnek kockázatot.
A fizetőképességi index alapján az idén éves szinten akár 7 százalékos is lehet a magyar gazdaság növekedése, ha nem szól közbe valamilyen váratlan esemény, például egy súlyosabb járványhullám – hívta fel a figyelmet a követeléskezelő cég.
