Csőd fenyegeti azokat az idegenforgalmi ügynökségeket, melyek diákkirádulások szervezésével foglalkoznak. Csaknem 120 ilyen turistairoda van az országban, és ezek a tervezett kirándulásoknak csak a 15 százalékát bonyolították le, a járványhelyzet bizonytalan alakulása miatt pedig az sem biztos, hogy őszre megszervezhetik a diákok utazását – mondta Aleksandar Seničić, az Idegenforgalmi Ügynökségek Szövetségének (YUTA) igazgatója a TV K1 műsorában.
– A járvány miatt nagyon sokáig vártunk az Oktatási Minisztérium és a válságtörzs engedélyére, amely csak júniusban érkezett meg. Július elejéig csak kevés kirádulást tudtunk lebonyolítani, de akkor kezdődött a fő idegenforgalmi idény, amikor a kapacitások már foglaltak a lakosság más rétegei által, úgyhogy ekkor már nem volt lehetőség a diákkirándulásokra – magyarázta az igazgató, s hozzátette, nem tudni, mi lesz a helyzet járványügyben szeptemberben, félő, hogy ismét növekszik a fertőzésveszély.
– Ez nagy gondot okozhat nekünk is. Az általános és középiskolák tavalyi végzősei zömének az ügynökségek visszaadták a pénzt saját eszközeikből. Az a probléma, hogy a turistairodák a kormánytól kapott támogatást befizették a szállodáknak az elhalasztott utazásokra, azok viszont megtartották a pénzt annál az egyszerű oknál fogva, hogy más bevételük nem volt. Nagy bajba kerülünk, ha szeptemberben a járvány miatt nem dolgozhatunk, mert nem tudom, milyen eszközökből tudják az irodák pótolni azt, amit a szállodák már tavaly elköltöttek saját fenntartásukra – mondta.
Seničić szerint mindez sok turistairoda helyzetét veszélyezteti, és itt csak az állami beavatkozás segíthet.
– Más megoldást nem látok, mint hogy tárgyaljunk az illetékes kormányképviselőkkel, és hogy esetleg elhalasszák az ügynökségek kötelezettségeinek teljesítését vagy hogy valamilyen kölcsönök segítségével biztosítsák az irodák túlélését, azaz hogy vissza tudjuk adni a pénzt a szülőknek. A turistaügynökségeknek van ugyan biztosítási kötvényük, amely ilyen zavaros helyzetekben aktiválható, de ha túl sok irodáról és nagy összegekről lesz szó, kérdés, hogy a biztosítótársaságok el tudják-e majd viselni a nagy költséget. Márpedig itt 20-30 millió euróról lenne szó – mondta Seničić, aki arról is beszélt a tévéműsorban, hogy nem sokkal kedvezőbb a helyzet a lakossági nyaralásokkal sem, ebben az idényben a 2019-ben jegyzett forgalomnak csak a 40 százalékát valósították meg.
