2021. október 27., szerda

Az élményekért megéri!

Kevés olyan dolog van az életemben, amely olyannyira magába tud szippantani, hogy azt érzem, megszűnik körülöttem az idő, megszűnik körülöttem a világ, és csakis arra az egy dologra szeretnék koncentrálni, némi túlzással, minden más mellékessé válik. Az olimpia azonban kétségkívül ezek közé tartozik. Nem újkeletű persze ez a fajta sport iránti rajongás a családunkban, hiszen már gyermekkoromban is együtt néztük a különféle sportközvetítéseket, beleértve természetesen az olimpiai játékokról szólókat is, amelyek esetében mindez fokozottan érvényesült, hiszen ott minden esetben olyan sokszínű programkínálattal és olyan élménytömkeleggel találhatta magát szemben az ember, amelyet egyszerűen lehetetlen megunni, bármeddig is tart, illetve bármilyen eredményeket is hoz magával.

(Illusztráció – Pixabay.com)

Mindez alól természetesen a mostani tokiói olimpia sem képez kivételt, sőt! Nemcsak azért, mert egy évvel többet kellett várnunk rá, mint a korábbiakra, hanem azért is, mert – éppen ennek a várakozásnak a hátterében meghúzódó események következtében – most talán még inkább ki voltunk éhezve az igazi szurkolói élményekkel kecsegtető sporteseményekre, mint amennyire ez korábban jellemzett bennünket, hiszen a közvetlenül az olimpia előtt megrendezett futball Európa-bajnokságot megelőzően az elmúlt másfél évben alig volt olyan sportesemény a világban, amelyet az eredetileg tervezett időben és módon szerveztek volna meg, vagy egyáltalán megszerveztek volna. Nem volt ez másként az olimpia esetében sem, hiszen az illetékeseknek tavaly el kellett halasztaniuk az eseményt, sőt sokáig úgy tűnt, idén is kérdésessé válik majd a megrendezése, egyesek egészen a legutolsó pillanatig megpróbáltak minden lehetséges módon küzdeni azért, hogy lemondják a játékokat, erre azonban – szerencsére – végül mégsem került sor. Rendhagyó módon ugyan, ám július 23-án kezdetét vette a tokiói olimpia, hogy azután több mint két héten át valódi sportünnepként ajándékozza meg különlegesebbnél különlegesebb élményekkel a sportkedvelőket a világ minden szegletében, pontosabban nemcsak a sportkedvelőket, hanem mindenki mást is, hiszen talán nem túlzás azt állítani, hogy ez az az esemény, amelynek a legfőbb történései mellett akkor sem mehet el az ember, ha nem rajong különösebben a sportokért, hiszen az itt elért sikerek és az itt megélt kudarcok jelentősége jócskán túlmutat az egyéb világversenyeken elért eredmények jelentőségén.

Nem képeznek kivételt mindez alól olvasóink sem, akiknek túlnyomó többsége ugyancsak igyekszik figyelemmel kísérni a Japánban zajló olimpiai játékok történéseit. Múlt heti körkérdésünk tanúsága szerint a legtöbben a hírekből értesülnek a legfontosabb eseményekről, ami értelemszerűen a sportújságíró kollégák munkáját dicséri, hiszen ők azok, akik ilyenkor éjt nappallá téve dolgoznak azért, hogy minél gyorsabban eljuttassák a szélesebb nyilvánossághoz a legfrissebb híreket, a pontos és hiteles információkat. A válaszadóink tizenöt százaléka elsősorban a magyar és a szerb sportolók sikereit követi, valamivel kevesebben vannak azok, akik csak a kedvenc sportágaikat figyelik, illetve azok, akik mindennap hajnalban kelnek, hogy élőben kísérjék a versenyeket.

Ön követi-e az olimpiai játékok eseményeit?

Mindennap hajnalban kelek, hogy élőben kísérjem a versenyeket – 9%

A magyar és a szerb sportolók sikereit követem – 15%

Csak a kedvenc sportágaimat figyelem – 11%

A hírekből értesülök a legfontosabb eseményekről – 35%

Nem vagyok sportrajongó, nem hoz lázba az olimpia – 30%

Jómagam, mondanom sem kell, az utóbbi, talán legszűkebb csoportba tartozom, bár bevallom, a napok múlásával nekem is egyre nehezebben megy a hajnali ébredés, ám mégsem mondok le róla, illetve ezáltal arról sem, hogy élőben lehessek szem- és fültanúja azoknak a csodálatos pillanatoknak, amelyeket a világ legkiválóbb sportolóinak köszönhetően élhetünk át. Ilyenkor persze nemcsak az olimpiai cím vagy egy-egy érem megszerzésére kell gondolnunk, hanem azokra a felemelő emberi megnyilvánulásokra is, amelyek a legkiválóbb sportolókat jellemzik, hiszen bár nyilvánvalóan vannak olyan versenyzők, akik minden kétséget kizáróan a versenytársaik fölé emelkednek, és csupán a papírformát érvényesítik győzelmükkel – ami egyébként korántsem tekinthető annyira egyszerűnek, mint amennyire nekünk, nézőknek, a fotelből tűnik –, az, hogy az adott napon ki teljesít a legjobban egy-egy versenyszámban, sok esetben csak apróságokon, nüanszokon múlik, az pedig, hogy ki hogyan éli meg ezeket, miként reagál a nem várt történésekre, milyen módon csapódik le benne a győzelem vagy a vereség, a diadal vagy a bukás, a siker vagy a kudarc, az nemcsak a sportolói, hanem az emberi kvalitásairól is tanúskodik.

És talán éppen ez az, ami miatt mi, szurkolók képesek vagyunk még akkor is olyannyira azonosulni a legkiválóbb sportolókkal, ha esetleg korábban nem is ismertük őket, hogy megkönnyezzük az önfeledt örömüket és a leplezhetetlen csalódottságukat, illetve az olyan elképesztően felemelő emberi gesztusaikat, mint amikor például a jelen csillaga meghajol a múlt legendája előtt, akivel néhány perccel korábban még riválisokként küzdöttek egymás ellen; amikor az olimpiai bajnok magasba emeli a második helyezett kezét, aki néhány másodperccel korábban a világcsúcs megdöntésére késztette; vagy amikor a második helyezett együtt hullajt örömkönnyeket az élete legjobb eredményét elérő vetélytársával, aki néhány másodperccel korábban még legyőzhetőnek tűnt számára; esetleg amikor a két továbbjutásra is esélyes versenyző a bukásuk után kézen fogva kocog el a célig, miután mindkettejük álmai szertefoszlottak; és a sort szerencsére még nagyon sokáig folytathatnánk.

Mi, akik már-már megszállottságba hajló lelkesedéssel követjük az olimpiai játékok történéseit, elsősorban ezekért a pillanatokért lelkesülünk annyira ezekben a napokban. Ezekért a pillanatokért kelünk hajnalban nap mint nap, hogy aztán elraktározzuk őket magunkban, és évek múltán is büszkén mesélhessünk róluk, illetve évek múltán is erőt meríthessünk belőlük. Mert a győzelmek és a vereségek, a diadalok és a bukások, a sikerek és a kudarcok mellett ezekről is szól az olimpia, és amennyiben nem vagyunk különösebben nagy sportrajongók, akkor talán éppen ezért érdemes élnünk annak a lehetőségével, hogy amennyire csak tudjuk, kövessük és élvezzük a még hátralévő napok történéseit, hiszen azokért a rendkívül különleges élményekért, amelyeket adhatnak nekünk, mindenképpen megéri!