2021. szeptember 25., szombat

MagyarZó Pistike messéi

Amama nagy örömére az egyik reggel megérkezett hozzánk a várva várt vízvezeték-szerelő, hogy kidugítsa a konyhai lefolyót. El is végezte a feladatot. Tíz perc alatt keresett két pirosat. Most már fütyörészve lehet mosogatni. Sőt grátisz még egy járványhelyzet-elemzést is kaptunk a mestertől. A trutyis szajlát törölgetve ugyanis kifejtette, hogy személy szerint túlzásnak tartja a mostani riogatást a koronavírus-járvány új hullámával, úgy véli, hogy ezzel csak arra szeretnék rávenni az embereket, hogy fegyelmezettebben viselkedjenek. Atata, ahhoz a régi indián bölcsességhez tartva magát, hogy ébredés után egy órán át nem beszélünk, nem szólt egy szót sem, csak bólogatva meghallgatta az eszmefuttatást, fizetett és kikísérte a mestert.

– Azért kicsit drágának találom ezt a szolgáltatást, Tegyula! – duzzoga a muter.

– Neked mindig valami bajod van, Tematild – csóválá a fejét a fater. – Eddig arról szólt a nóta: mikor jön már! Most azt a lemezt játszod, hogy drága volt! Kíváncsi vagyok, holnap vajon mi lesz a repertoárodon.

– Te nem gondolod azt, hogy sokba került a kidugítás? – kérdé az öreglány.

– De igen – felele atata –, de most ez van. A napokban olvastam, hogy valahol vízvezeték-szerelőt keresnek és 240 ezer dináros havi fizetést kínálnak neki.

– Hallod, a miénknek is összejön annyi – gondola bele amama. – Többet kereshet, mint a politikai tisztségviselők, és még pártba se kell neki belépnie!

– Igaz, de ha jobban belegondolsz: ha eldugul a vécéd, kit hívsz, a vízvezeték-szerelőt vagy valamelyik nagyokos minisztert?! – veté fel a költői kérdést az öreg.

Amikor esti tereferéjük során a Zacsek zomzédnak elmessélte hogyan jártunk, annak a következő vicc jutott az eszébe.

Hazaér az orvos a rendelőből, és látja, hogy a lavabó alatt csöpög a víz. Kihívja a vízvezeték-szerelőt, aki csitt-csatt szakszerűen elhárítja a bajt.

– Mennyivel tartozok? – kérdi az orvos.

– Ötven euróval – mondja a mester.

– Ötven euró?! Nem sok az egy kicsit? Egy beavatkozásért.

– Mit lehet tenni, így mennek az árak.

– Hallja, én orvos vagyok, és nem tudom így megfizettetni a szolgáltatásaimat.

– Én sem tudtam, amíg orvosként praktizáltam…

Pistike

No de a lefolyó kidugításának ára feletti csodálkozás gyorsan átcsapott az időjárási állapotok feletti zörnyűlködésbe.

– Kánikula, erdőtüzek, árvizek négy kontinensen. Kétségtelen: ez már a klímaváltozás hatása – állapítá meg bölcsen a muter.

– Bizony megőrült a világ – érte egyet a fater. – Azt mondják a zakemberek, hogy a jövőben egyre gyakoribbak lesznek majd a szélsőséges időjárási viszonyok: heves zivatarok, jégverés, vízhiány, aszály…

– Állítólag augusztusban is nagy hőség várható – fűzé hozzá a Zacsek.

– Igen! – erősíté meg az öreglány. – Bemondták a tévében, hogy szaharai homok meg afrikai eredetű levegő érkezik felénk.

– Úgy tűnik, hogy manapság egyre közelebb kerül hozzánk Afrika – spekulála atata –, mind az időjárási viszonyok terén, mind az életszínvonalban. Nekem ugyan naponta bemondhatják a tévében és a rádióban, hogy így meg úgy nőttek a bérek, én abból semmit nem érzékelek, viszont azt már nagyon is észlelem, hogy az árak szép lassan kúsznak fölfelé. Régen legalább bejelentették, hogy ez vagy az megdrágul, most még arra sem veszik a fáradságot. Csak, amikor elmész a boltba, akkor szembesülsz vele, hogy hol az egyik, hol a másik árucikk drágább, mint legutóbb. Az embernek már a vásárlástól is elveszik a kedvét!

– Pedig, Tegyula, ismered a nagy igazságot: ha a vásárlás nem tesz boldoggá, akkor rossz boltban jársz – jegyzé meg somolyogva amama.

– Attól tartok, hogy a kedves feleségem is osztja ezt a nézetet – vakará meg a fejét a Zacsek. – Néha hálás vagyok a főnöknek, amikor benn tart túlórázni, ilyenkor legalább van igazolásom arra, miért hagyom ki a nagybevásárlást.

– Bár, ha jól emlékszem – folytatá a töprengést az öreg –, anno még Ámerikát ígértek. Lehetséges, hogy az árakra gondoltak?

– Vagy talán a tornádókra? – hökkene meg a gondolattól a muter. – Állítólag az sem kizárt, hogy a jövőben ilyen hevesen örvénylő forgószelek pusztítanak majd felénk.

– Eddig csak társadalmi katasztrófák sújtottak, de úgy tűnik, az elkövetkező időszakban a természeti katasztrófák sem kímélnek majd bennünket – nyugtázá zomorúan a fater.

– Beszéljünk kissé pozitívabb dolgokról is – ajánla a Zacsek. – Hallották, hogy a Vučko azt javasolta, hogy a jövőben minden újszülött után ötezer eurós egyszeri állami támogatás járjon a jelenlegi százezer dináros helyett?

– Hallottuk, zomzéd – válaszola atata –, csak én személy szerint nem vagyok biztos abban, hogy az egyszeri segély összegének a megnövelése a legjobb intézkedés a gyermekvállalás ösztönzésére, talán inkább a kiszámítható jövő biztosítása lenne a nyerő megoldás.

– Jaj, Tegyula – legyinte az öreglány –, ugyan miféle biztonságos jövőről ábrándozol te?! Amikor nyakunkon a klímaváltozás meg a koronavírus-járvány! De ne szaladjunk ennyire előre! Felkészíteném a Pistit az egy hónap múlva kezdődő új tanévre, de még a zilletékesek sem tudják megmondani, hogy mi lesz szeptember elsejétől: mennek a diákok iskolába, itthonról tanulnak, vagy kombinálják a kettőt, mint a tóparti béka a népdalban: „hun kiugrik, hun be”?! Anélkül meg nem tudom, hogy új nadrágokat, pólókat és lábbeliket kell venni a gyereknek, vagy elég lesz két-három pizsama.

– A zokosok szerint a vakcinációtól függ a tanévkezdés formája – mondá a Zacsek. – Mellesleg a héten a válságtörzs a harmadik oltást is jóváhagyta.

– Ja, de ahhoz előbb fel kellene venni az első kettőt – csipkelőde a fater –, amit a lakosság több mint fele még nem tett meg, egyes zakértői vélemény szerint pedig a védettség kialakulásához és a járvány megállításához a lakosság 90 százalékának a beoltására szükség van!

– Ilyen állapotok közepette, félő, hogy hamarosan újra elszabadul a járvány – ada hangot aggodalmának a Zacsek. – Annál is inkább, mert azt olvastam a héten, hogy a koronavírus delta variánsa a legfertőzőbb vírus, amellyel a tudósok valaha is találkoztak. Sokkal agresszívebb a korábbi változatoknál!

– Jaj, ne ijesztgessen, zomzéd – sopánkoda amama. – Már az eddigi változatokkal is volt és még mindig van elég bajunk. Azok, akik kiheverték a Covidot, utólag is számos egészségügyi gonddal küzdenek. Az úgynevezett Long Covidnak állítólag eddig kétszáz különböző tünetét jegyezték fel!

– Mi tagadás – bólogata az öreg –, azokat, akik érzékenyek a pollenokra, Covid után nagyon kikészítik az idén kifejezetten súlyos allergiás tünetek.

– Nem csak őket! Annyian tüsszögnek, hogy orvos legyen a talpán, aki megmondja, hogy egy-egy esetben allergiáról vagy éppen koronavírusról van szó! – jegyzé meg a muter.

Amiről a Zacseknak a következő vicc jutott az eszébe.

Az orvost kérdezi a barátja, hogy hova siet.

– Képzeld, már két hete járok egy beteghez.

– Szegény! Mi a baja?

– Nem tud fizetni.



Pistike, fütyörészve mosogató pizsamás kisdiák