2021. szeptember 21., kedd

Hazaküldenék a zsoldosokat Líbiából

Derűlátó nyilatkozatok hangzottak el a júniusban megtartott második berlini Líbia-konferencia végén. A találkozón ugyanis több fontos egyezség született az észak-afrikai országban tíz éve uralkodó káosz megszüntetéséről. Bár a résztvevők arról is megállapodtak, hogy megkezdődik a külföldi katonák és zsoldosok kivonása, ez még várat magára. Heiko Maas német külügyminiszter arra számít, hogy a kivonulás hamarosan megkezdődik.

A külföldi katonáknak és zsoldosoknak ki kell vonulniuk Líbiából. Erről is megállapodás született júniusban Berlinben, ahol – a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány, a nagyhatalmak és a térségbeli államok részvételével, az ENSZ égisze alatt – már másodszor szerveztek nemzetközi konferenciát arról, hogyan lehetne véget vetni az országban uralkodó katasztrofális állapotoknak, és megteremteni a stabilitást. A tizenhat ország képviselői kötelezettséget vállaltak a Líbiában tartózkodó idegen fegyveresek (főként zsoldosok) kivonására is. Ám a művelet még nem kezdődött meg.

Ezért Heiko Maas német külügyminiszter a minap emlékeztette az érintetteket, ideje lenne hozzálátni az ígéret teljesítéséhez. Kifejezte reményét, hogy heteken belül megkezdődik a kivonulás. Maas úgy tudja, hogy elsőként a szíriai zsoldosok távoznának.

Az ENSZ szerint csaknem húszezer külföldi harcos tartózkodik Líbiában. Közülük sokan Szíriából érkeztek. Egy részük (2000-3000 fegyveres) a nemzetközileg elismert, Tripoliban működő központi kormány ellen küzdő, s az ország nagy részét elfoglaló Khalifa Haftar tábornok szolgálatában áll. Moszkva szintén Haftarékat, s az ellenőrzésük alatt tartott (kelet-líbiai központú) ellenkormányt támogatja, és a Wagner biztonsági szolgálat (lényegében a Putyin-rendszerrel együttműködő magánhadsereg) embereivel segíti. Nem tudni, hogy ők hányan lehetnek, de az ismert, hogy Ankara tavaly több mint ötezer – Szíriában toborzott, de törökök által kiképzett – zsoldost küldött Líbiába, hogy segítsék a nemzetközileg elismert, Tripoliban tevékenykedő kormányt a Haftar elleni harcban.

Moammer Kadhafi elnök-diktátor 2011-es meggyilkolása óta Líbia káoszba süllyedt és hatalmi harc bontakozott ki. Közben az országba terrorszervezetek is befészkelték magukat. Tavaly októberben sikerült tartósnak tűnő tűzszünetet kötni. Hónapokkal később – az ENSZ közvetítésével – pedig egy új (átmeneti) kormány alakult, élén a 63 éves Abdul Hamid Mohamed Dbeibeh ideiglenes miniszterelnökkel, aki a tervek szerint a december 24-ei általános választásokig vezetné az országot.

A politikai rendezéshez és a tartós békéhez azonban nem csak az ellentétes oldalon egymás ellen küzdő idegen fegyveresek eltávolítására lesz szükség, hanem az államhatalom konszolidálására, illetve megszilárdítására, és egy egységes haderő összekovácsolására is. Kérdés, hogy erre képes-e a tripoli egységkormány, és lesz-e ideje minderre a decemberi választásokig. Ha mégsem tudja megoldani a feladatot, a munka az új kormányra vár. Feltéve, ha Dbeibeh és támogatói nem halasztják el határozatlan időre a parlament megválasztását.