2021. szeptember 28., kedd

Határok nélküli Nyitott Balkán

Novemberre egységes munkaerőpiacot, 2023-ra egységes utazási és vámövezetet hoz létre Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia

A mini-Schengen elképzelés új nevet kapott, emellett új szerződésekkel is bővült tegnap Szkopjében, ahol Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia vezetői találkoztak, hogy tovább mélyítsék a regionális együttműködést. A kezdeményezés ezek után a mini-Schengen helyett a Nyitott Balkán névre hallgat, döntötték el, s aláírtak egy kereskedelmi, egy egységes munkaerőpiac létrehozására vonatkozó, továbbá egy rendkívüli helyzetekben egymásnak nyújtott segítségre vonatkozó megállapodást is. Az első, kereskedelmi szerződésnek az a célja, hogy megkönnyítse az árukivitelt, a behozatalt, voltaképpen a teljes áruforgalom lebonyolítását ezekben az országokban. A második szerződés lényege egy egységes nyugat-balkáni munkaerőpiac kialakítása, mely jelentős mértékben csökkenti a szükséges adminisztrációt a munkavállalás során: akinek joga lesz arra, hogy Tiranában munkát vállaljon, annak arra is joga lesz, hogy Belgrádban tegye meg ugyanezt, s fordítva, magyarázta nyilatkozatában Aleksandar Vučić köztársasági államfő. Arról is szólt, nem érti, miért ütközne bármilyen akadályokba az, hogy Bosznia-Hercegovina is csatlakozzon e regionális kezdeményezéshez, mint megjegyezte, az egyetlen ellenérv az, hogy megtörtént Srebrenica. Mint Vučić mondta, igen, sajnos megtörtént, de 26 évvel ezelőtt, most a jövőt kellene együtt építeni és nem a múltban ragadni. A szerb államfő meggyőződésének adott hangot, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezésének köszönhetően két éven belül az abban részt vevő országok bruttó hazai terméke legalább egy százalékkal fejlődik majd gyorsabban, mint az azon kívüli nyugat-balkáni államoké, s efelől semmilyen kétsége nincs a Világbanknak sem. Mint mondta, mindig is kérdést jelent a politika, de a legfontosabb politikának ma a gazdaságpolitika számít.

MINDENKI JÓL JÁR
A sajtótájékoztatón a Koszovóval kapcsolatos újságírói megjegyzésre válaszolva a szerb elnök azt mondta, nem mindig a különböző álláspontokat kell előtérbe helyezni, hanem azt, ami összeköti az országokat. Most azt róják fel Szerbiának, hogy Koszovóval rosszak a kapcsolatai. Ha ezt a kezdeményezést Montenegróval és Bosznia-Hercegovinával indította volna el, akkor azzal vádolnák, hogy Nagy-Szerbiát akar teremteni, tette hozzá. Nem ez a lényeg, hanem az, hogy mindenki jól jár egy ilyen együttműködéssel, s mások is csatlakozhatnak később ahhoz.

KAMIONSOROK NÉLKÜLI JÖVŐ
Vučić kitüntetést is kapott Szkopjéban. Semmit sem kérünk a macedónoktól, csak testvériséget és barátságot, jelentette ki a szerb államfő a díszoklevél átadása során, melyet az Észak-Macedóniának a pandémia idején nyújtott segítségért vehetett át.
– Nagy dolgok, amiket Szkopjéban, Tiranában és Belgrádban teszünk. Ha sikerül célba érnünk, akkor a következő egy, legkésőbb két évben ezen a három országon keresztül határok nélkül lehet majd utazni. A kamionok, amelyek Szkopjéból Belgrádba, vagy Tiranába tartanak fenntartás nélkül haladhatnak át a határokon – mondta Vučić.
Hozzátette, hogy a legtöbb vállalat, szám szerint 217, Szerbiából érkezett a gazdasági fórumra, amely annak a bizonyítéka, hogy az ország mennyire érdekelt a régióbeli együttműködésben. Hangsúlyozta, hogy ha a három országnak sikerül a következő másfél évben a határok eltörlése, akkor az történelmi siker lesz. Mindhárom ország arra törekszik, hogy áthidalja az adminisztrációban jelentkező akadályokat.
– Ha ez megvalósul, akkor 2023. január 1-jétől eltűnnek a határok országaink között, vagyis továbbra is fennállnak majd, de az állampolgáraink számára nem lesznek láthatók. Szabadon utazhatunk Belgrádtól Tiranáig és senki sem fogja megállítani a polgárokat. Ilyen módon biztonságot építünk az emberek között – hangsúlyozta az elnök.

GURULHAT A GÖRÖGDINNYE
Edi Rama albán kormányfő is arra helyezte a hangsúlyt a megállapodás kapcsán megtartott szkopjei gazdasági fórumon, hogy más államok is csatlakozhatnak. Érdekes lesz megfigyelni, mondta, hogy a határok megszüntetése odavonzza-e majd a kezdeményezéshez a többi régióbeli országot. Rama szerint egyszerű helyzetről van szó: vagy megállítják a görögdinnyét minden határon és kiszárad, mire eléri az úti célt, vagy nem teszik ezt, és egy nap alatt már áruba is bocsáthatják azt a Nyitott Balkán bármelyik pontján. Hasonlóan vélekedett Zoran Zaev észak-macedóniai kormányfő is: miért kellene háromszor, három határon megvizsgálni és ellenőrizni ugyanazt az árut, amikor az egyiken már megtették.
A munkaerőpiac egységesítése kapcsán minden országban módosítani kell a vonatkozó törvényeket, Zaev elmondása szerint ez október végére megtörténhet, s novemberben Belgrádban megvizsgálják majd, megteremtődtek-e a feltételek az egyezmény alkalmazására.