2021. szeptember 28., kedd

Jobb és gyorsabb árucsere-forgalmat

Kovács Elvira: A CEFTA megállapodás módosításával több szerbiai termék kerülne az uniós piacra

– A nem összehangolt növényegészségügyi ellenőrzések miatt a teherforgalom jelentős károkat szenved. A 2019. év adatai szerint a teherautók átlagban 11 órát vesztegeltek a határon, ami azt jelenti, hogy a növényegészségügyi bizonylatokra várva éves szinten több millió elvesztegetett munkaórát jelent az áruforgalomban – mutatott rá felszólalásában Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelynek napirendjén a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) módosítása szerepelt.

A CEFTA megállapodást 2006-ban Közép-Európa és a Nyugat-Balkán országai azért hozták létre, hogy a megállapodást aláíró országok felkészüljenek az Európai Unió, illetve a világpiacon való együttes fellépésre. Azóta az alapító országok egy része már tagja az EU-nak.
A Szabadkereskedelemi Megállapodás alapját az 1991-ben alapított Visegrádi Együttműködés adta, amelynek célja a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia közötti közös gazdasági fellépés, illetve az államok intézkedéseink összehangolása volt – hangsúlyozta Kovács Elvira. Részletezve a CEFTA hozományát kiemelte, Szerbia és a CEFTA-országok külkereskedelmének tízéves, 2007 és 2017 közötti mérlege szerint a teljes árucsere-forgalom 28 százalékkal nőtt. Szerbiának a CEFTA piacra történő exportja 5,7 százalékos éves növekedést mutat. Szerbia évente mintegy 2,5 milliárd dollár értékű árut szállít a CEFTA piacára, mindenekelőtt Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Észak-Macedónia területére.

Az említett előnyök mellett a CEFTA-országok között kommunikációs problémák alakultak, és felvetődött a megállapodás teljes átfogalmazása iránti igény, mert a jelenlegi dokumentum nem foglalkozik a gazdasági ellentétekkel, illetve nem is bünteti azokat, akik nem tartják tiszteletben a megállapodást. Így történhet meg, hogy a határátkelőkön a növényvédelmi szolgálatok munkaideje nincs összehangolva, vagyis az áru elvámolása sem történhet ugyanazon a napon. Vagyis a teherforgalom csak 2019-ben átlagban 11 órát vesztegelt a határátkelőkön. Kiemelte, gondok merültek fel bizonyos tagországok részéről is, amelyek akadályokat támasztanak, hogy meggátolják az egyes országokból történő árubeszállítást. Kovács Elvira Észak-Macedóniát említette példaként, amely számos intézkedést vezetett be, hogy ilyen módon csökkentse a szerbiai lisztbeszállítást, míg Bosznia-Hercegovina emelt díjas jövedéki adót számol a szerbiai sörre. Rámutatott, ha a CEFTA tagállamainak mindegyike része lenne a Kereskedelmi Világszervezetnek is, nem okozna gondot ezeknek és a hasonló ellentéteknek a megoldása, hiszen ott már jól működő mechanizmusokat alkalmaznak a felmerülő gondok orvoslására. Emlékeztette a képviselőket arra is, hogy a Kereskedelmi Szervezetben való tagság az Európai Unióhoz való társulás egyik előfeltétele, enélkül, vagyis az ebben a szervezetben eltöltött meghatározott tapasztalat nélkül le sem lehet zárni a 30. tárgyalási fejezetet, vagy az új metodológia szerinti 6-os klasztert.
Kovács Elvira kitért a járvány okozta nehézségekre is, ami érintette a CEFTA-országok közötti áruforgalmat is. Mint rámutatott, a járvány elején úgynevezett zöldútvonalakat hoztak létre a teherforgalom számára, hogy zavarmentessé tegyék az áruforgalmat az egész világon. Így 2020-ban márciustól az év végéig mintegy 500 ezer teherautó használta ezeket az útvonalakat. Ma is havi szinten 61 ezer teherautó halad végig a zöldútvonalakon, míg 13 ezren a prioritást jelentő határátkelőket alkalmazza. Az útvonal sikerességének köszönhetően a tagállamok döntése alapján minden határátkelőt – köztük a három vasúti határátkelőt is – a nyugat-balkáni régióban a zöldútvonalra helyezték, csökkentve ezzel a határátkelők megterhelését, felgyorsítva az ellenőrzéseket.
Kiemelte, a CEFTA-megállapodás több módosítást is megélt már. Ezúttal a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás vegyes bizottságának döntése alapján a megállapodás 4. mellékletének módosítása kapcsán a termékeredetet és az adminisztratív együttműködést célozták meg. Kovács Elvira hangsúlyozta, a VMSZ megítélése szerint a módosítások hozzájárulnak majd ahhoz, hogy Szerbia több terméket szállítson az EU piacára.
A megállapodás módosításának részleteiről a parlamentben Tatjana Matić, idegenforgalmi és kereskedelmi miniszter beszélt. Kiemelte, a képviselőknek azt a megállapodást kell megerősíteniük, amit a CEFTA tagállamok az idén június 21-én írtak alá és addig alkalmazzák majd, amíg hatályba nem lépnek a páneurópai-mediterrán preferenciális származási szabályok. A módosítások mindenekelőtt Szerbia, illetve a CEFTA-tagállamok érdekeinek védelmét szolgálják a szabadkereskedelmi zónában.

 Azontúl, hogy az állam már a harmadik gazdasági segélycsomagot készítette elő a gazdaság és a polgárok megsegítésére, melyben 294,4 milliárd dinárt fordít a koronavírus-járvány okozta nehézségek enyhítésére, a vállalkozók számára 500 millió eurót biztosított és további 500 milliót a gazdaság likviditására – milyen intézkedéseket és programokat tervez még a kormány a gazdaság felépülésének felgyorsítására, illetve a munkahelyek megőrzésére? – tette fel a kérdést Újhelyi Ákos a kormányfőnek tegnap a köztársasági képviselőház ülésén, amikor a képviselők a kormány tagjaihoz intézhették kérdéseiket.
Ana Brnabić kormányfő a kérdésre válaszolva elmondta, a fiatalok foglalkoztatását szeretnék serkenteni, így adókönnyítésekre lehet számítani 2022. január 1-jétől. Mindenek előtt azok a fiatalok foglalkoztatására szeretnék a hangsúlyt fektetni, akik az első munkahelyüket szerzik meg, hiszen még mindig magas, 21–22 százalékos a munkanélküliség a fiatalok körében
Elmondta, a következő időszakban jelentős összegeket terveznek az infrastrukturális fejlesztésekben, illetve a környezetvédelemben: a vízvezeték, a csatornahálózat fejlesztésébe, a hulladéktárolók kiépítésébe, amelyek szintén infrastrukturális fejlesztések. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a gazdaságnak már nem lesz szüksége élénkítő támogatásra, hiszen a legnehezebb időszakot már a hátunk mögött tudhatjuk.

 

Tegnap a parlamentben letette államügyészi esküjét Zagorka Dolovac és ezzel immáron harmadik mandátumban tölti be ezt a funkciót.
Kinevezéséről a köztársasági képviselőház július 22-én döntött, a 171 jelenlevő képviselőből 168-an szavaztak mellette. A beterjesztés szerint az államügyészi posztra egyedüli jelöltként indult, és az új kinevezésével 12 év után újabb hat évig folytatja a munkáját.
Zagorka Dolovac megválasztása napján a Kreni – Promeni (Indulj – Változtass) platformon aláírásgyűjtés indult, hogy ne válasszák meg őt újra államügyésznek. Eddig 27 343 polgár írta alá ezt a kezdeményezést.