2021. szeptember 22., szerda
SZABADKAI HISTÓRIÁK

A polgármester halála

Vasárnap volt Mamuzsich Lázár (1847–1916), egykori szabadkai polgármester halálának 105. évfordulója. Mamuzsich Lázár 1884 és 1902 között, tizennyolc évig állt városunk élén. Ezzel mind a mai napig ő a leghosszabb hivatali idővel rendelkező polgármesterünk. Nevéhez köthető többek között a szabadkai villamosközlekedés megindítása 1897. szeptember 7-én. A nagy formátumú szabadkai polgármester július 25-ei haláláról a neves országos napilapok is beszámoltak. A Szeged és Vidéke című politikai napilap 1916. július 26-ai száma Mamuzsich Lázár pártcsatározásait kiemelve írt az esetről.
„Szabadkáról jelentik, hogy Mamuzsich Lázár, volt polgármester, 69 éves korában meghalt. Tizennyolc éven keresztül volt első tisztviselője Szabadkának a befolyásos Mamuzsich bunyevác-családnak e tagja s polgármesterségének elég hosszú idejét állandó, szenvedélyes párttusák jellemezték. Mamuzsich Lázár, noha nagymüveltségü, külföldet járt ember volt, testestül-lelkestül belemerült ezekbe az apró párttusákba, amelynek ő volt a vezére. Erőszakossága, párthiveinek visszaélései végre is megbuktatták. A följelentések özöne indult meg ellene Széll Kálmán belügyminiszterhez, aki fölfüggesztette állásától s fegyelmi vizsgálatot rendelt el ügyeiben. Az is jellemző, hogy milyen kicsinyes okkal magyarázzák ennek a fegyelminek elrendelését. Apponyi Albert gróf ugyanis valami kortesbeszédet akart tartani Szabadkán s Mamuzsich Lázár állítólag úgy intézkedett, hogy amikor Apponyi megszólalt, zúgni kezdtek a harangok. S lehet-e jobban megbántani szónokot, mint ezzel? Érthető tehát, – mondja tovább a fáma – hogy amikor a volt nemzeti párti Apponyi belépett a szabadelvüpártba s a szintén nemzeti párti Gullner Gyula lett államtitkár, meghallgatásra találtak a vádak s Mamuzsich Lázárt fölfüggesztették. Ebben apró tragikum is van, mert Mamuzsich szélsőségig hü szabadelvüpárti volt. Négy évig tartott a fegyelmi vizsgálat, amely végül Mamuzsichot tisztázta, de ekkor más volt már a polgármester és ő nyugdíjaztatását kérte.”
A Városok Lapja a magyarországi városok és városi tisztviselők hivatalos közlönye a Szeged és Vidékével ellentétben nem feledkezett meg a volt polgármester érdemeit méltatni.
„Az utcák aszfaltozása, az uj elemi iskolák, főgimnázium, tanítónőképző, kórház, szegényház, kültelki templomok és sok más kultúrintézmény hirdeti érdemeit. Szabadkán végezte ugyan a gimnáziumot, de aztán, hogy a budapesti tudományegyetemen ügyvédi oklevelet szerzett, nagy utazásokat tett Német-, Francia-, Olasz- és Angolorszagban. Külföldi útjairól visszatérve 1881-ben országgyűlési képviselővé választotta meg Szabadka, de csak egy cikluson át volt a képviselőház tagja. Tisza Kálmán is szerette és nagyrabecsülte az előkelő műveltségű képviselőt, aki, mikor 1884-ben Szabadka polgármesterévé választották, nagyratermettsége ellenére szenvedélylyel vett részt a kicsinyes városi kortesküzdelmekben” – írták a közlöny július 29-ei számában.
Szintén július 29-én Az Újság című napilap már Mamuzsich Lázár temetéséről számolt be.
„Mamuzsich Lázár nyug. polgármesternek csütörtökön [július 27-én] délután volt a temetése. A vasút közelében levő palotájában [a Raichle-palotával szemben lévő mai sárga banképület] ravatalozták föl, a hol százszámra keresték föl részvétükkel a gyászos özvegyet. A városi tanács is kondoleált testületileg és jegyzőkönyvileg. Csütörtökön délután óriási tömeg jelent meg az egykori podeszta végtisztességén. Ezrekre menő tömeg állta el az úttesteket mindenfelé, a merre a gyászmenet elvonult. Évek óta nem volt ilyen impozáns temetés Szabadkán, a mi Mamuzsich Lázár népszerűségének legékesebb bizonyítéka. Az útvonalon, a merre a gyászmenet elhaladt, a gáz- és ivlámpákat gyászflórral vonták be, az épületeken fekete zászló lengett, az üzleteket, kereskedéseket lezárták, hogy külsőleg is kifejezést adjon Szabadka a gyásznak. Vojnich Dezső prépost-plébános végezte a temetést nagy papi segédlettel, de gyászbeszédet senki sem tartott. A város közönségének gyászát azok a koszorúk jelképezték, a melyeket négy hintó vitt elül.”
Sírja a Jézus feltámadása templomban található. A templom építésének ugyanis ő volt a mecénása.