2021. szeptember 18., szombat

Testnevelési játékok szerepe az egészséges életmód kialakításában

Részletek a szerző mesterdolgozatából

1.

Régóta foglalkoztat az egészséges életmód, nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a rohanó hétköznapokban is találjak időt egy egészséges étel elkészítésére, vagy fordítsak egy kis időt rendszeres testmozgásra. Napjainkban a média az egészséges ételek fogyasztását sulykolja, egyre nagyobb a választék a piacon. A rendszeres mozgás jótékony hatásaival azonban nem foglalkoznak annyira az emberek, éppen ezért mondhatjuk azt, hogy mozgáshiányos társadalom vagyunk. Mivel nagyon fontosnak tartom a rendszeres testmozgást, ezért adott volt a lehetőség, hogy olyan témával foglalkozzak, amit magam is szorgalmazok a mindennapi életben. Az általános iskolák biztosítják annak lehetőségét, hogy a gyermekek heti szinten mozogjanak a testnevelési óra keretein belül. Munkám középpontjában a testnevelési játékok szerepe áll, illetve azok hatása az egészséges életmód kialakításában. Tudományos kutatások igazolták a testnevelésnek a tanulók iskolai teljesítményére, valamint egészségére gyakorolt kedvező hatásait. A testnevelésórákon átélt pozitív élmények, a személyiségformáló hatáson túl, az aktív életmód melletti elköteleződést is megerősítik.

Az ember életében sok meghatározó pillanat van, olyanok, amelyek végigkísérik egy egész életen át. A legmeghatározóbbak talán azok, amelyek kiskorunkban vannak jelen, azok a tapasztalatok, cselekvések, amelyek berögződnek, és amelyeket nem tudatosan tanulunk, mégis megmaradnak. Az ember felnőve számos alkalommal gondol vissza a múltra, s a reklámszövegekből ismert frázisokat ismételgetve mondja, hogy régen minden jobb volt. A játékok gyermekkorunktól kezdődően velünk vannak, ám felnőttként gyakran elfelejtjük, milyen elmarasztalhatatlan fontossággal bírt egy-egy délutáni fogócska a személyiségfejlődésünk szempontjából. Kisgyermekkorban ezeket a cselekvéseket még önmagukért végezzük – azért, mert örömet szereznek nekünk. Idővel talán ráeszmélünk arra, hogy a csoportok moráljáért is felelősek, s a csapatsportok sem az ördögtől valóak. Felnőve mindezek a játék iránt tanúsított érzelmek vegyülnek egymással, és jó esetben kiegészülnek a tudatos, egészséges életmód iránti vággyal.

A technika fejlődésével mélyreható változások tapasztalhatók életünkben. A rendszeres fizikai aktivitásban, a testmozgásban részt vevők száma csökken, egyre jellemzőbbé válik a mozgásszegény életmód. Ez számos veszélyt rejt: csökkenő munkavégző képesség, elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, tartáshibák, anyagcserezavarok, neurózis, és még sorolhatnánk a különféle ártalmakat. Sajnos a mozgásszegény életmóddal összefüggő betegségek és azok tünetei egyre fiatalabb életkorban, gyakran már általános iskolás korban jelentkeznek. Ezek többnyire megelőzhetőek lennének a kornak és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres testmozgással.

A játék, mint mozgásos cselekvés, számos dologban különbözik más sportágak mozgásanyagától. Ezek leginkább a mozgás sajátos természetéből, annak közegbeli sajátosságaiból, fizikai hatásokból, biomechanikai törvényszerűségekből adódnak. A különböző játékok szokatlan ingerek sajátos válaszreakcióit váltja ki. A játékok sajátosságai a mozgástanítás sajátosságait vonják maguk után, és taníthatóságuk különbségei más oktatási stratégiák, módszerek megválasztását igénylik. Ezért olyan, célorientált tanítás-tanulási stratégiák és az ehhez szorosan kapcsolódó módszerek, oktatási segédletek és foglalkoztatási formák konkrét meghatározását tűztem ki célul, amelyek az oktatás egy speciális területén, a mozgásos cselekvések oktatásában, kiemelten a testnevelési játékoknál érvényesülnek. Sok olyan gyermek számára is a legkézenfekvőbb „sportolási” lehetőség lehet a játék, akiknek esetleg olyan egészségügyi problémáik vannak, amelyek megakadályozhatják más sportágak gyakorlását. Ilyenek a mozgásszervi problémák, az asztma, a gyermekkori túlsúly stb., amelyek sok más sport űzését, ha nem is kizárják, de sokszor nagyon megnehezítik. Az ilyen problémákkal küzdő gyerekek számára kiváló mozgási és sportolási lehetőséget nyújthatnak a különböző játékos formák, hiszen itt sikerélményhez juthatnak.

Bár minden lehetőség adott arra, hogy akár családosan, akár az oktatás keretein belül a gyermekek rendszeresen játszhassanak, sajnos a szülők és a tanítók nem mindig használják ki ezeket a lehetőséget. Mindemellett nagyon fontosnak tartom azt a tényt, hogy a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából elengedhetetlen szerepe van a játéknak, hiszen többek között ezáltal fedezi fel környezetét és ismeri meg a képességeit. A játék és a tanító-nevelő folyamat között a kapcsolat könnyen észrevehető, ha arra gondolunk, hogy a mozgásos játékban az ismétléseknek köszönhetően a legtöbb motorikus cselekvés újból és újból megjelenik, és a lelki tényezők is sokkal intenzívebben kibontakoznak.

Mesterdolgozatomban az egészséges életmódnak a rejtelmeit próbáltam feltárni. Kitűzött célom, hogy hipotéziseimet felállítva igazoljam: ami gyerekként automatizmus, idősebb korban az egészséges életvitel alappillére. Annak érdekében, hogy a témát alaposan megvizsgálhassam, szükségesnek éreztem, hogy megfelelő elméleti háttérrel alapozzam meg saját kutatásomat. Az elméleti kutatás során fokozottan ügyeltem arra, hogy a primer szakirodalom szintézisanyagának segítségével kronológiailag és strukturáltságában is tisztázzam a játék fogalmát. A játék többfajta definiálását, illetve azok hatásainak fontosságát az egészségünkre röviden bemutatom saját kutatásom módszertanával, majd az eredmények ismertetése után azok elemzését. A kérdőíves kutatás adatait feldolgozva tisztábban láthatóvá váltak hipotéziseim, így az elméleti háttér megteremtése után a gyakorlatba átültetve is láthattam a játék fontosságát. Az adatok elemzése után a munkámban röviden összefoglalom a tanultakat, ezt követően pedig az összegzés nemcsak a végső tanulságok levonása, hanem megnyitja a későbbi, esetlegesen folytatott kutatások távlati terveit, kérdéseit.