2021. szeptember 18., szombat

Zsákok, dobozok és terek

Elfelejtettem megírni ezt a jegyzetet. Megválaszolatlan üzenetek sorjáznak a telefonban, kérdések sorakoznak a virtuális és a valós térben egyaránt. Lyukak ékelődtek a selyemszoknyába, bekékült a lábujjam, sehol sem találom a kedvenc késem.

Már megint egy újabb költözés. Fárasztó és megterhelő. Sok időt és energiát elvesz.

De ez most mégis másként zajlik. A megszokott elveszettség érzése és a fizikai tér újabb kitágulása, az üresség, na meg a felfordulás és fejetlenség most is óramű pontossággal érkezett. A kialvatlanság sem késlekedett, az új ágyban és térben egyelőre lehetetlen aludni. Mindezt fokozza az is, hogy a lakás melletti sugárúton éjjel is suhannak az autók, hallani a szórakozóhelyekre igyekvő, euforikus hangulatban lévő fiatalokat, itt hangoskodnak a közeli stadionhoz vonuló szurkolók. Hogy helyileg átkerült minden egy új színtérre, csupán az egyik vetülete a vegyes érzelmekkel járó változásoknak. Így ez alkalommal igyekeztem tudatosan kímélni az idegeimet, ahol és amennyire csak lehet. Követtem a legtöbb praktikus tanácsot, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a költözés folyamata, és hogy a csomagolás, dobozolás ne tartson hetekig. Beletörődtem lelkileg a napokig tartó „bombarobbanás” jelenlétébe, mind a régi, mind az új lakás állapota ugyanis rémisztően kaotikussá vált. Nem vagyok megrögzött rendszerető, ezért ezeket tapasztalt költözőként most is túlélem, mint annyi más költözés alkalmával.

(Illusztráció – Pixabay.com)

Az interneten számos hasznos tanács olvasható, köztük az is, hogy nem elég csak bedobozolni a holmikat, rendszerezni is kell azokat. Azután a rend a lelke mindennek törvény higgadttá és megfontolttá kellene, hogy tegyen, de nem válok azzá, mert nem tudok egyik szobából a másikba haladva, takarítva szortírozni, hanem megérzésszerűen csomagolom a holmikat. A bepakolt dolgok után pedig rendszerint szemétdomb marad. S a legnehezebb megválni a már évek óta fel nem húzott, de nosztalgikus érzéseket ébresztő selyemszoknyától és társaiktól. A pakolás idegőrlő élménye során azonban gyorsan elpárolog bárminemű szentimentalizmus, és már azt is szívesen kidobnánk, amire valóban szükség van, csak hogy véget érjen egyszer már a dobozolás, zsákkötözés agóniája.

Remek döntés volt azonban, hogy ezúttal megfogadtam a praktikus költöztető dobozzal kapcsolatos tanácsokat. Igaz, nem volt olcsó a dobozhadsereg, de rengeteg időt takaríthattam meg azzal, hogy nem jártam körbe a közelben lévő kisebb-nagyobb boltokat a megfelelő méretű és vastagságú zsírfoltos dobozokért. A profi költöztető dobozok tiszták, strapabíró anyagból készültek, és mivel azonos méretűek, így a pakolás folyamatát is jelentősen megkönnyítik.

Könnyű rávágni a költözés hallatán, hogy mindent bedobálunk dobozokba, és kész! De aki költözött már, tudja, hogy ennek nem sok köze van a valósághoz. Néhány holmi örökre eltűnik, némelyik csak arra az időszakra, amikor éppen szükségünk lenne rá. Ezúttal azt is megtanultam, hogy a legjobb pakolási eszköz a koromfekete, kellemetlen szagú szemeteszsák. Ágynemű, függöny, plüssállat és persze rengeteg ruha került a fekete nejlonokba. A másik remek döntés az volt, hogy ezúttal egy költöztető ügynökség szolgáltatásait vettem igénybe. Hihetetlenül felszabadító élmény volt, amikor a rakodó legénység előállt és könnyed mozdulatokkal megtisztította a terepet a dobozoktól. Álmélkodva álltam az előszobában, hiszen a pár perc alatt, amíg felhúztam a tornacipőt, a napokig csomagolt holminak már csupán a fele volt a lakásban.

Mire érdemes még odafigyelni?

A költözködés lidérces napjának végére fáradtak és ingerültek leszünk, ezért mindenképpen készítsünk el egy túlélő dobozt is – amit sikeresen megtalálunk a többi között – étellel, szappannal és a pizsamákkal, hogy ne a várva várt pihenés előtt kelljen hajat tépve kutatni a dobozhalom közepén.