2021. szeptember 23., csütörtök

Minőségben a titok, kivitelben az erő

Hatvanmillió dinárral támogatta a mezőgazdasági titkárság a vajdasági bor- és pálinkakészítőket, valamint a kézműves sörfőzdéket

A borászok és pálinkafőzők eszközbeszerzésének támogatására 50 millió dinárt különítettek el az idén a mezőgazdasági titkárság költségvetéséből, a kézműves sörök gyártói viszont 10 milliós keretösszegre pályázhattak – mondta a szerződések aláírásakor Čedomir Božić mezőgazdasági titkár.

– A kiírás teljes mértékben kielégíti az igényeket Vajdaságban, hisz minden pályázó megfelelt a feltételeknek, így támogatásban részesült. Összesen 45 szerződést írtunk alá, amelyek közül 39-et a borászokkal és pálinkafőzőkkel kötöttünk meg, illetve 6 kézműves sörfőzde befektetéseit is megtérítjük – mondta Božić, aki egyúttal hangsúlyozta, hogy a titkárság a jövőben is támogatja a vajdasági bor-, pálinka- és sörtermelők eszközbeszerzését.

A pályázók alapesetben 50 százalékos költségtérítésre tarthattak igényt, de a nők és a 40 évnél fiatalabbak számára tíz százalékkal magasabbra, azaz 60 százalékra növelték a támogatási arányt. Számukra tehát a legmagasabb megpályázható összeg 2,2 millió dinár, a többi pályázó viszont legfeljebb 2 millió dináros támogatást igényelhetett.

HAZAI NEDŰK KÜLFÖLDI SIKERE

A legmagasabb megpályázható összeggel segítette a titkárság a szabadkai Petra borászatot is, amely különböző tartályokat, tölgyfahordókat és dugózót vásárolt az idén. A családi vállalkozásként működő borászat a hazai éttermek és szállodák mellett főként külföldön értékesíti borait: Lengyelországba, Bosznia-Hercegovinába és Németországba szállít – mondta el lapunknak Gubicsák László tulajdonos.

Gubicsák László, a szabadkai Petra borászat tulajdonosa (Fotó: Dávid Csilla)

– Az első szőlőtőkéket 2009-ben ültettük el, és 2013-ban volt az első szüretünk. A 2014-es évet kivéve eddig jó évjáratunk volt. 2019-ben is nagyon jó termésünk volt, tavaly inkább a járványhelyzet miatt bevezetett határzárak sújtottak bennünket: 90 százalékos visszaesést jegyeztünk az értékesítésben. Ezt kénytelenek voltunk más forrásokból pótolni. Az előző év viszontagságaitól eltekintve személy szerint nagyon büszke vagyok a szerbiai borászat fejlődésére. Kicsit több mint két évtizeddel ezelőtt még ott tartottunk, hogy csak néhány nagy bortermelő cég volt az országban, és a külföldi turistákat olasz, spanyol vagy francia borokkal kínálták a vendéglősök. Manapság azonban évente 10-20 új borászat jelenik meg a hazai piacon. Ez arra kényszeríti a termelőket, hogy évről évre jobb legyen a minőség, minél szebb csomagolásban kínálják terméküket, és így egészséges verseny alakult ki. A mi vállalkozásunk jelenleg az organikus borászat felé kacsingat, az idén megkaptuk az ehhez szükséges tanúsítványt is. Szerbiában még gyerekcipőben jár a biotermelés, külföldön azonban nagy a kereslet az organikus borok iránt. Emellett tiszteletben tartják azt is, hogy a biotermelés során sokkal több a munka, jobban oda kell figyelni a szőlőre, és megtörténhet az is, hogy egy teljes év kiesik. A borászatunk egy kis családi vállalkozás, a lányomról kapta a nevét, ami kötelez. Három és fél hektáron gazdálkodunk, és egy tőkével sem lesz több: mi inkább a minőségre fektetjük a hangsúlyt. Minden munkát akkor végzünk, amikor annak ideje van, a szüret pedig akkor kezdődhet, amikor a pH- és a cukortartalom eléri a legjobb pillanatát a betakarításhoz.

A NÉV KÖTELEZ

A minőségi borokban és a termelők egyesülésében látja a hazai cégek fejlődését a Mačkov Podrum borászat is, amely 30 hektáron gazdálkodik, és évente 250 ezer liter bort képes termelni. A több nemzedéken át öröklődő családi borászat az elmúlt 15-20 évben igyekszik korszerűsíteni és kihasználni a nemzetközi piac értékesítési lehetőségeit is – mondta Sava Jojić tulajdonos.

– Több mint tíz éve szállítjuk ki a minőségi borainkat az Egyesült Államokba, de termékeink eljutnak Montenegróba és a boszniai Szerb Köztársaságba is. A legnagyobb mennyiséget mégis a hazai piacon értékesítjük. Folyamatosan dolgozunk a minőség megtartásán és javításán, és büszkén mondhatom el, hogy az idén is több arany- és ezüstéremmel gazdagodtunk mind az Újvidéki Vásáron, mind a balkáni borversenyeken is. Az idei termés egyelőre nagyon jónak ígérkezik, de igazából csak augusztus 2-a után értékelhetjük az idényt. Szent Illés napjáig ugyanis a Fruška gora-i ültetvényeket bármikor sújthatja a jég. Az idén eddig még a szerémségi ültetvényeken egyetlen szem jég sem esett, így jó szüretre számítunk.

A szerémségi termelő szerint a hazai bortermelés fejlődéséhez jelentősen hozzájárult az is, hogy kidolgozták azt a tíz évre vonatkozó országos stratégiai tervet, amely merész célokat fogalmaz meg a borászat terén a 2020-tól 2030-ig terjedő időszakra vonatkozóan.

– Most rajtunk, termelőkön áll, hogy összeszedjük az erőt az egyesüléshez. A világpiacon ugyanis nem jelenhetünk meg ezer liter borral, még akkor sem, ha a legjobb minőségű nedűről van szó. Legkevesebb 50–100 ezer liter minőségi borral viszont már labdába rúghatunk nemzetközi szinten is. Ehhez viszont a hazai kistermelőknek össze kell fogniuk, és együttes erővel megtermelniük azt a mennyiséget, amelyet mind az uniós, mind a kínai piac megkövetel – vélekedett Jojić.

A vajdasági minőségi bor és pálinka iránt számos külföldi cég érdeklődik, de nagy lehetőségek rejlenek a kézműves sörök gyártásában is – hangzott el a szerződések aláírásán. Ugyanekkor a mezőgazdasági titkár bejelentette azt is, hogy a közeljövőben a falusi turizmus területére is írnak ki pályázatot, amellyel többek között az olyan idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkező tevékenységeket is támogatják, amilyenek a borászatokban, a pálinka- és sörfőzdékben rejlenek.