2021. szeptember 22., szerda

Példaképek nyomdokaiban új kihívások elé

Az idén jubiláló Hét Nap Médiadíjban részesült

A szabadkai székhelyű Hét Nap hetilap képviselői Médiadíjat vehettek át a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete június végén megrendezett díjátadó ünnepségén. A rendezvényen Bencsik István, nyugalmazott újságíró, szerkesztő méltatta a lap eddigi tevékenységét. Mind mondta, „a Hét Nap szerkesztőségében mindig szakmailag képzett és tehetséges, ahogy mondani szoktuk „jó tollú" újságírók dolgoztak. A szerkesztőségre most is ugyanez az állítás vonatkozik. A Hét Napban megjelent írásokat, az 50–60–70 évvel ezelőttieket is érdemes újra, meg újra elolvasni, mondanivalójuk ma is időszerű, életszerű, ugyanakkor újságíró-iskolákban ezeket idézve lehet oktatni az utánpótlást."

Tóth Lívia és László Edit (Gergely Árpád felvétele)
Tóth Lívia és László Edit (Gergely Árpád felvétele)

A Hét Nap múltjáról, jelenéről és jövőjéről a lap főszerkesztőjével és igazgatójával beszélgettünk.

Tóth Lívia, a Hét Nap fő- és felelős szerkesztője szerint a lapnak az egész családhoz kell szólnia.
A Médiadíj kapcsán adott egyik nyilatkozatában kiemelte az elődök és példaképek munkáját, akik meghatározták a Hét Nap útját. Milyen irányba halad ez az út?
– Az elődök az elmúlt 75 év során meghatározták a Hét Nap arculatát. Már a lap 1946-os megalapításakor rovatosították azt, és kihangsúlyozták, hogy minden generációhoz és társadalmi réteghez kívánnak szólni. Ezt akkor úgy fogalmazták meg, hogy a munkásoknak, az ifjúságnak, az értelmiségieknek stb. készül a lap. Emellett olvasóként az egész családra számítottak, a legkisebbektől a legidősebbekig egyaránt. Ez egy jó irány, és úgy gondolom, hogy ezen nekünk sem kell változtatni, hiszen a hetilap korábbi vezetői is, köztük például Dudás Károly, aki hosszú ideig volt főszerkesztő, igyekeztek ezen az úton járni. Ez az az örökség, amit tovább szeretnénk vinni. Tehát a család a kezdetek óta fontos értéket jelentett, később, már a kilencvenes években, a háborús időkben jelentős szerephez jutott a nemzetben való gondolkodás, ami napjainkra tovább erősödött, valamint a magyar szellemiségű újságírás. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a vajdasági magyarságról szól és nekik íródik a Hét Nap, azzal, hogy most már az egységes magyar nemzetre, a nemzetpolitikára (is) fókuszálunk. Ránk vár, hogy ezt az örökséget, hogyan ötvözzük a 21. századi igényekkel.

A Hét Nap képviselői átveszik a díjat Máriás Endrétől, a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület elnökétől (Gergely Árpád felvétele)
A Hét Nap képviselői átveszik a díjat Máriás Endrétől, a Vajdasági Magyar Újságíró Egyesület elnökétől (Gergely Árpád felvétele)

A lap hogyan igyekszik megfelelni ezeknek az igényeknek, illetve kihívásoknak?

– A nyomtatott lapban nem igazán akarunk megfelelni a felgyorsult élettel járó kihívásoknak. Nem hiszek abban, hogy mindenki csak rövid írásokat, kishíreket akar olvasni, bízom abban, hogy még sokan szeretik a nagyobb lélegzetvételű publicisztikai műfajokat. Hetilapként, magazinként a hosszabb interjúknak, riportoknak kell teret adnunk. A hírek, sajtótájékoztatók, napi események, bejelentők, amik korábban helyet kaptak a lapban, most nem jelennek meg nyomtatott formában, hanem ezek a folyamatosan frissülő weboldalunkra kerülnek. Itt jelennek meg a képriportjaink is, hiszen egy-egy eseményről az újságban csak két-három fotót közölhetünk, a világhálón pedig akár harminchárom is megjelenhet. A honlapunk, amelynek a működtetésébe nagy munkát fektetünk, nyújt lehetőséget arra is, hogy a különböző akcióinkat népszerűsítsük. Ezzel együtt a Facebook-oldalunkat is gondozzuk, és én abban reménykedem, hogy ily módon a fiatalokat is be tudjuk vonzani.
Említette, hogy a lapban a vajdasági magyarság szerepel a fókuszban, de igyekeznek kitekinteni az egységes magyar nemzetre is. Hogyan sikerül mindezt megvalósítani?
– A szerkesztőségünk Szabadkán működik, de megpróbáljuk egész Vajdaságot lefedni, habár egyelőre nem biztos, hogy ez teljes mértékben sikerül. A Bánáti Újságnak nagy hagyománya van, 1994 óta jelenik meg változó oldalszámmal. Emellett igyekszünk a szórványtelepüléseket is behozni a lapba. Jelenleg úgy érzem, hogy Újvidék és környéke, illetve Szerémség fehér foltnak számít, ezen még dolgoznunk kell. A másik nagy vágyam, hogy a Kárpát-medencei magyarság több helyet kapjon a lapban. A Kárpát-medence minden területén vannak kapcsolataink, könnyű lenne anyagokat szervezni, de egyelőre még nem találtam meg ezek helyét a lapban. A vajdasági magyar embereket, az olvasóinkat érdekli az összmagyarság sorsa, éljenek akár a jugoszláv utódállamokban, Szlovéniában, Horvátországban, vagy Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, esetleg a diaszpórában. Úgy vélem, szívesen olvasnának a mindennapjaik alakulásáról, az örömeikről, de arról is, milyen nehézségekkel küzdenek, miként valósítják meg nemzeti jogaikat az oktatásban, a művelődésben, a médiában.
László Edit, a Hét Nap igazgatója a világhálón való erőteljesebb jelenlétben látja a fejlődés lehetőségét.

A Hét Nap standja a hajdújárási Rózsa Sándor Fesztiválon (Gergely Árpád felvétele)
A Hét Nap standja a hajdújárási Rózsa Sándor Fesztiválon (Gergely Árpád felvétele)


Az utóbbi időben mind több vajdasági rendezvényen vannak jelen a Hét Nap munkatársai, kiadványai. Az online formátumok térhódítása ellenére látnak potenciált a személyes találkozásokban?
– Korábban nagy hagyománya volt az élőújságoknak, a szerkesztőség rendszeresen vendégeskedett bizonyos helyeken. Azután volt egy időszak, amikor ez nem volt jellemző, és inkább arra koncentráltunk, hogy az interneten legyünk jelen. Érezni lehetett, hogy még a vidéki emberek is inkább a világhálón keresztül követik a történéseket, és volt egy időszak, amikor valóban nem mentünk terepre, csupán alkalmi kiadványainknak szerveztünk bemutatókat. Azután jött a járványhelyzet, amikor igyekeztünk tovább erősíteni a webes jelenlétünket. Most viszont teljes erővel azon dolgozunk, hogy személyes kapcsolatot alakítsunk ki az olvasókkal, hisz a működésünk egyik fontos része a minél jobb kommunikáció az olvasók és a szerkesztőség tagjai között. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek örülnek a személyes találkozásoknak. Ezek jelentik az egyik pillérét nemcsak az olvasók megtartásának, de annak is, hogy a fiataloknak is közelebb hozzuk a lapunkat. Tény, hogy a mai világban nagyon nagy úr a kényelem, és ez nemcsak a média esetében, hanem a vásárlások esetében is látható, az online vásárlás terjedésében. Ez egy harc is a túlzott digitalizációval szemben, ami kényelmesebb és gyorsabb, de hiányzik belőle az emberi rész.
A személyes kapcsolattartást teszi elérhetőbbé az is, hogy a Hét Nap szerkesztősége is a Magyar Médiaházban talált otthonra. Milyen változást hozott ez a lap életébe?
– A szerkesztőségnek nagyon jót tett az, hogy átköltözött a Médiaházba. Amikor elkezdtem a Hét Napnál dolgozni, az új városháza hatodik emeletén volt a szerkesztőség, és az volt az ember érzése, mintha teljesen el lettünk volna szigetelve, mintha nem is ezen a bolygón élnénk. Emberileg és szakmailag is nagy különbséget jelenet az, hogy itt lehetünk. Sokkal élőbbek lettek a kapcsolataink a többi médium szerkesztőségével. Ez esetben is igaz az, hogy a személyes kapcsolatok egészen másfajta kommunikációt tesznek lehetővé, fontos, hogy az újságírók és a szerkesztőségek is találkozzanak egymással, információt tudjanak cserélni.

Szerkesztőségi ülés a nyári szabadságok ideje alatt (Gergely Árpád felvétele)
Szerkesztőségi ülés a nyári szabadságok ideje alatt (Gergely Árpád felvétele)


A Hét Nap szerkesztőségében több fiatal is dolgozik. Milyennek látja a csapatot?
– Kilenc éve vagyok a Hét Napnál, és volt szerencsém látni a nagy öregeket, viszont miután ők visszavonultak, egy vákuum keletkezett. Azzal kellett szembesülnünk, hogy nincs ember. Azt gondolom, hogy nagyon jól írni nagyon sokan tudnak, de az újságírás egy egészen sajátságos életformát igényel, és ez sok lemondással és felelősséggel is jár, és nem mindenki tudja sokáig csinálni. Örülök annak, hogy egy fiatal és energikus csapatunk van. Ha lesz lehetőségünk, szeretnénk az internetes csapatot tovább erősíteni, vagy egy olyan újságíróval bővíteni a szerkesztőséget, aki a világhálón való megjelenésben és a nyomtatott lap előállításában is helyt tud állni.