2024. április 25., csütörtök

Későn érkezett a csapadék, de…

A kúlai határban nem okozott károkat az özönvízszerű esőzés

Kúla községhez 43.348 hektár mezőgazdasági földterület tartozik. A kiváló minőségű termőföld vetésszerkezetének nagy részét a szántóföldi növények képezik (ezen belül is a kukorica és a szója termesztése dominál), ami kedvez az alternatív energiaforrás felhasználóinak, tekintettel azonban arra, hogy itt halad el a Bácskai-Nagy-csatorna, valamint több kisebb csatornából is lehetőség van öntözésre, igen jelentős a zöldségfélék termesztése is. Arról, hogy az elmúlt napok kiadós esőzése mennyire segített az itteni növényeknek, illetve hogyan fest jelenleg a kúlai határ, Valka Károly agrármérnököt, a község alpolgármesterét kérdeztük, aki elmondta, ezen a vidéken szerencsére nem volt ítéletidő, jégkárt sem jegyeztek, a hirtelen jött felhőszakadások pedig nem okoztak jelentős károkat a határban.

– Az elmúlt napokban ezen a vidéken 55–70 liter eső esett négyzetméterenként, és szerencsére elkerült bennünket az ítéletidő. A gond azonban az, hogy a csapadék megkésett. A magas hőmérsékletek miatt ugyanis a kukoricánál és a szójánál is lehullott a virág, ami jelentős terméskiesést hoz magával – mondta az alpolgármester.

Valka Károly beszámolója szerint ennek ellenére a csapadék nagyon jól jött, hiszen a föld szomjas volt, és még mindig az.

– A kukorica levele a július elején ránk szakadt hőség következtében fodrosodni kezdett, a szója alsó levelei pedig elkezdtek sárgulni. Voltak forróságok az előző években is, de azok általában később, július végén, augusztus elején érkeztek, és addigra a növények már megerősödtek, pl. a kukoricánál kifejlődött a cső, a szójánál pedig kialakultak a hüvelyek. Eddig valahogy a korábban vetett növények több termést hoztak, mint amit az optimális vetési idő végén, vagy az után vetettek. Az idén viszont úgy tűnik, hogy megfordult a dolog, a később elvetett növényeknél valószínűleg jobb termés lesz. A hűvös tavasz ellenére a kalászosok esetében kimondottan jó hozamokról beszélhetünk, ám ilyenkor a vajdasági termelő egyik szeme sír, a másik meg nevet. Ugyanis még nem lehet tudni, mennyit fizetnek a búzáért, de talán 20 dinár körül alakul – ha alakul, a termelési költségek viszont a legtöbb helyen megduplázódtak – fogalmazott a szakember.

A kukorica és a szója után a cukorrépa termesztése áll a harmadik helyen, amit a napraforgó követ.

− Fontos kiemelni, hogy az utóbbi években több olajrepcét termesztenek, sőt, ennek az ipari növénynek csaknem 30-40 százalékkal növekedett a vetésterülete. Lehet, hogy ehhez a relatív jó szerződési feltételek és 60-64 dináros felvásárlási ár is sokban hozzájárult, a másik dolog viszont az, hogy a repce vízigénye különösen ősszel és télen magas, olyankor pedig tudjuk, hogy mindig több a csapadék, mint például tavasszal. A repcetermés errefelé általában 2 vagy 2,2 tonna körül alakul holdanként, ami külön motiválja a gazdákat – mondta végezetül az agrármérnök.