2021. szeptember 22., szerda
ÚJ KÖNYV

Múltunk, jelenünk és jövőnk

Az első száz év – A kisebbségi magyar identitás szervezeti és intézményi kontextusa a Vajdaságban, Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális központ, 2021

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális központ (VM4K) szervezésében tavaly szeptemberben egy kisebbségi kerekasztal-beszélgetésre került sor, amelyet a járvány miatt az online térben tartottak meg. Az előadások, a konferencián elhangzott szakmai vélemények alapján jött létre Az első száz év című kötet.

Mint a bevezetőben olvashatjuk, a kerekasztal tárgya a vajdasági magyarság szempontjából tényszerűen 1918-tól, jogilag 1920-tól datálódó kisebbségi helyzet első évszázadának értelmező bemutatása volt. Olyan szakemberek tartottak előadást, ismertették kutatási eredményeiket, mondták el véleményüket, akik történelmi, gazdasági, politikatörténeti, szociológiai szempontból vagy az identitás szemszögéből foglalkoztak az adott időszakkal, egy-egy periódusával, aspektusával.

A kötetben szereplő tényekben, táblázatokban, következtetésekben leképződik az egész életünk: benne vannak a  szüleink, nagyszüleink, dédszüleink sorsát alakító tényezők, a mi mai valóságunk, a kihívások, amelyekkel szemben találjuk magunkat, de bizonyos értelemben a jövő is. Néhány cím a kiadványból: A nemzeti identitás változásai Trianontól napjainkig a vajdasági magyarok körében, Vajdaság mezőgazdaságának fejlődési szakaszai a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságtól napjainkig, Az EU bővítéspolitikája és a kisebbségek védelme Szerbiában, A magyar kisebbség politikai képviselete Szerbiában 1990 és 2020 között, A kisebbségpolitikától a társadalompolitikáig: támogatáspolitika a Vajdaságban, A magyarság a titóizmusban és a „Tito után is Tito” korszakban (1944–1989). Azt is megtudhatjuk egyebek mellett a kiadványból, hogy a vendégmunkásság jelensége hogyan hatott a gazdaságra, a magyar–szerb vegyes házasságoknak milyen korszakai voltak, és bizonyára sokak érdeklődésére számot tart a trianoni szerződés hatálya 100 év elteltével. Arról is értesülhetünk, mi az a helymárkázás, és az ennek a módszertanával végzett kutatás milyen eredményeket hozott.

– Fontosnak tartottuk, hogy a minimum négy korszakra osztható időszak egyes periódusai kapcsán a történelmileg kialakult politikai, tudományos és életvezetési elképzelések eltérésének bemutatására is lehetőséget adjunk. Szerettük volna, hogy diszkurzív módon kerüljenek feldolgozásra rendezvényünkön az adott korszak szubjektív (megélt) valósága(i) és objektív (külső) lehetőségtere(i). Mi ezzel kívánjuk elősegíteni a közösség öneszmélését és a kisebbségi magyarság szülőföldön való megmaradásának a következő évszázadra történő szellemi és gyakorlati felkészülését – olvasható a bevezetőben.

A kiadványban a vajdasági és anyaországi szakemberek előadásainak szerkesztett változata olvasható. A szerzők: dr. Sarnyai Csaba Máté, dr. A. Sajti Enikő, dr. Mészáros Zoltán, Tóth Norbert PhD, dr. Losoncz Alpár, dr. Wágner Tamás Zoltán, dr. Vízi Balázs, dr. habil Soós Edit, Hajnal Virág, Toma Viktória, Burány Mária Terézia, dr. Major Gyöngyi, dr. Ördögh Tibor, Léphaft Áron, Vékás János, dr. Mák Ferenc, dr. Kovács Teréz, dr. Kántor Zoltán, Ladancsik Tibor, Pap Tibor, dr. Gábrity Molnár Irén.