2021. szeptember 18., szombat

Mehet az orosz gáz Németországba

Berlin és Washington megegyezett az Északi Áramlat 2 befejezéséről

Telefonon tájékoztatta Angela Merkel német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnököt arról, hogy Berlinnek sikerült rendezni a vitát Washingtonnal az Északi Áramlat 2 gázvezeték befejezéséről és üzembe helyezéséről. A már csaknem kész csőrendszeren orosz gáz érkezhet Németországba, amit korábban az Egyesült Államok, néhány uniós tagállam és Ukrajna is ellenzett. Többen továbbra is elfogadhatatlannak tartják a beruházást.
Washington és Berlin megállapodott az 1230 kilométer hosszúra tervezett Északi Áramlat 2 orosz földgázvezeték építési munkálatainak befejezéséről. Hamarosan hivatalosan is ismertetik az egyezség részleteit.
Több uniós ország azonban továbbra is ellenzi a csaknem 11 milliárd dollár értékű beruházás megvalósítását. A leghangosabban viszont a nem EU-tag Ukrajna tiltakozik, mert a vezeték üzembe helyezésével már nem a területén át jutna el az orosz földgáz Európa nagy részébe. Ebben az esetben Kijev akár hárommilliárd dollár éves tranzitdíj nélkül maradna. Ez pedig jelentős bevételkiesést okozna a súlyos gazdasági nehézségekkel és belháborús megpróbáltatásokkal küszködő Ukrajnának.
Az amerikai törvényhozás sem lelkesedik a Balti-tenger alatt húzódó gázvezetékért. Az amerikai–német vita erről a kérdésről évekkel ezelőtt kezdődött.
Az ellenzők mindenütt attól tartanak, hogy az új gázszállítási útvonal a jövőben Európa energiabiztonságát veszélyeztető forrássá válhat. A Donald Trump vezette előző amerikai kormányzat ezt többször ki is fejtette. Joe Biden jelenlegi elnök és hivatala is ellenzi a már majdnem elkészült Északi Áramlat 2 befejezését, ám belátják: már nem tudják megakadályozni. Még szankciókkal sem, pedig a Trump-adminisztráció ezzel is próbálkozott. Az Egyesült Államok és Németország az egyezség után igyekszik mérsékelni a bírálatokat megfogalmazók aggodalmait is. Hírek szerint vállalták, hogy büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot és a német vállalatokat, ha Moszkva politikai fegyverként (zsarolásra) használná az Északi Áramlaton érkező energiahordozókat vagy agresszívan lépne fel Ukrajnával szemben. Emellett Berlin támogatja a gáztranzitra vonatkozó, 2024-ig érvényes orosz–ukrán megállapodás meghosszabbítását.
Az alku részleteiről Angela Merkel szerdán este telefonon tájékoztatta Vlagyimir Putyint. Moszkva üdvözölte az egyezséget. Merkel tegnap azt mondta, hogy kompromisszumos megállapodás született, amit pozitív fejleménynek minősített. Kifejezte reményét, hogy Oroszország nem él vissza helyzetével (vagyis a vezetéket nem használja „gázfegyverként" Ukrajna ellen) és így szankciókkal sem kell sújtani. Ha mégis erre vetemedne – tette hozzá Merkel –, Berlin válaszlépéseket tenne.
Hamarosan Kijev is megkapja a szükséges információkat; Biden augusztus 31-én hivatalában fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, akivel ismerteti az alku részleteit.
Az amerikaiak és a németek igyekezetét egyelőre nem díjazzák Kijevben. Az Oroszországgal különösen ellenszenves Varsó sem lelkes. Dmitro Kuleba ukrán és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter máris közös nyilatkozatban bírálta Washingtont és Berlint. A dokumentumban hangsúlyozzák: az amerikai–német döntés sokoldalú fenyegetést jelent mind Ukrajnára, mind Közép-Európára, egyszersmind növeli Oroszország képességét arra, hogy destabilizálja Európa biztonságát és tartósítsa a nézeteltéréseket az EU-ban meg a NATO-ban.
Kijev közben jelezte: hivatalos egyeztetéseket kezdeményez Berlinnel és Brüsszellel, mert az Északi Áramlat 2 vezetéket továbbra is biztonsági fenyegetésnek tartja. Annak ellenére is, hogy az amerikai–német különalku részét képezi egy egymilliárd dolláros alap létrehozása Ukrajna energiafüggetlenségének javítására. Az alapba Németország tetemes összeget fizet majd be. Emellett szorgalmazni fogja az ukrajnai energetikai programok 2027-ig szóló uniós támogatását 1,77 milliárd dollár értékig.