2021. szeptember 25., szombat

Ismét önellátóvá válhat a nyugdíjalap

Először fordult elő, hogy a befizetett járulékok fedezték a kifizetéseket

A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) fennállása óta először fordult elő, hogy a befizetett járulékok fedezték a nyugdíjak költségeit. Az év eleje óta ugyanis 36 százalékkal nőtt a járulékok megfizettetése – hozta nyilvánosságra az alap. A szakemberek ezt a foglalkoztatás növekedésével magyarázzák.

A hetvenes években négy kereső személyre egy nyugdíjas jutott: akkoriban a PIO elődjeként működő SIZ-ben összegyülemlő eszközökből építették a belgrádi Gazela felüljárót és a Száva Központot. A nyolcvanas években viszont már alig fedte a nyugdíjakat a havonta beérkező összeg. A SIZ a kilencvenes években alakult át a mai formájában működő nyugdíjalappá, amely azóta is csak állami hozzájárulással képes fedezni a nyugdíjakat – tekintett vissza az alap történetére a Vajdasági RTV.

Az elemzésekből kiderült az is, hogy 2012-ben az állam a nyugdíjak kifizetésére szükséges összeg 48 százalékát állta, 2016-ban ez az arány 35 százalékra csökkent, tavaly viszont a nyugdíjasok jövedelmének 20 százalékát biztosították az állami büdzséből.

Az idén havonta csaknem 58 milliárd dinárra van szükség ahhoz, hogy fedezni lehessen a nyugdíjakat. Júniusban a befolyt járulékok teljes mértékben lefedték annak az 1,4 millió idősnek a havi járandóságát, akik munkaviszonyból vonultak nyugállományba. Az állam tehát 11,5 százalékban támogatta azokat, akik a nyugdíjaztatásuk előtt magánvállalkozókként vagy földművesekként tevékenykedtek – mondta Relja Ognjenović, a PIO igazgatóhelyettese. Hozzátette: az 1992-ben alapított PIO történetében először volt önellátó, ami nagyon jó hír.

A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapba befizetett járulékok az év első felében 288,1 milliárd dinárt tettek ki, és valóban folyamatos és jelentős növekedés tapasztalható az alap bevételeiben – erősítette meg a hírt Mira Stanojev, az adóhivatal szakembere is.

Az illetékes minisztérium adatai szerint lassan kiegyenlítődött a munkavállalók és a nyugdíjasok száma országunkban: a jelenlegi arány azt mutatja, hogy 1 nyugdíjasra 1,6 járulékokat fizető munkavállaló jut. Darija Kisić Tepavčević munkaügyi miniszter szerint ez közvetlenül bizonyítja, hogy jelentősen erősödött az ország gazdasága, nőtt a foglalkoztatottak száma és csökkent az árnyékgazdaság.

– Az év első felében 64 milliárd dinárral több folyt be a nyugdíjbiztosítási alapba, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Reméljük, hogy a folyamatos növekedés a jövőben is folytatódik, és mind kisebb szükség lesz az állam hozzájárulására – mondta a miniszter.

Az idén összesen 708 milliárd dinárra van szükség a nyugdíjak és egyéb időskori juttatások fedezéséhez. Ebből 153 milliárd dinárt az állami büdzséből terveztek kifizetni, ám a mostani adatok fényében ekkora támogatási összegre nem lesz szükség.

Ugyanakkor nem kell figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a jó eredmények a tavalyi járványhelyzet következményeiként is elkönyvelhetők. Az idén ugyanis havonta mintegy 3 millió dinár érkezik be a nyugdíjalapba azoktól a vállalatoktól, amelyek kihasználták a gazdaságélénkítő állami rendelkezéseket, és egy évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy a tavalyi kötelezettségeiket erre az évre halasztják.