2021. szeptember 18., szombat

Divatosak a munkaerő nélküli cégek

Miközben a fiatalok jelentős hányada nem tud elhelyezkedni

A foglalkoztatási szektor továbbra is ingoványos talajon áll az országban. A szakértők véleménye szerint a szerbiai cégek jelentős része törvényes módon hajlik át az árnyékgazdaság területére. A hivatalos adatok szerint a szerbiai cégek harmadának állítólag nincs bejelentett munkása. A Company Wall regionális hitelminősítő cég adatai szerint országszerte 31 465 gazdasági társaságnak egyetlen alkalmazottja sincs.

A biznis.rs cikke szerint ilyen vállalatokat elsősorban a nagy- és kiskereskedelemben (9578), a feldolgozóiparban (4820), a szakmai, tudományos, innovatív és műszaki tevékenységeket folytató cégekben (3892) és az építőipar (3234) területén találunk. Habár a munkaerő nélküli kereskedelmi és feldolgozóipari cégek száma 2019 óta csökken, az ugyanilyen alapon működő vállalatokból egyre több van az építészet területén. Ebben az ágazatban 50 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak nélküli cégek száma. Ilyen jellegű növekedés tapasztalható a mezőgazdaság és az ingatlankereskedelem területén is. A munkaerő nélküli cégek 99 százaléka mikrovállalkozás, amelyeknek a jövedelme nem haladhatja meg az évi 700 ezer euró jövedelmet, a cégek üzleti vagyona pedig a 350 ezer eurót.

(Fotó: Pixabay.com)

Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora szerint az effajta gazdasági egységek azoknak felelnek meg a leginkább, akik egy bizonyos munkát idényjellegűen szeretnének végezni, majd visszatérnek alapfoglalkozásukhoz.
– Ez gyakori eset az építőiparban. Tudok egy sportmenedzsert, aki foglalkoztatottak nélkül alapított céget, és több tízezer négyzetméteres ház építését végzi. Ha a munka elkészül, ő visszatér az alaptevékenységéhez. Ha munkavégzés folyamán valakinek kárt okoz, ő személyesen nem felel a cég adósságaiért. Minden felelősség a vállalatra száll át, amelyet aztán meg lehet terhelni, és mivel a vagyona általában szimbolikus, tehát nem is tud fizetni – beszélt az üzleti trükkökről a szakember.
Az ilyen jellegű cégek között számos olyan is van, amely már bőven az árnyékgazdaság területén áll.
– Feltételezések szerint a munkaadók jelentős része azért ilyen módon nyit céget, mert így szeretné csökkenteni a kiadási költségeket, illetve a munkaadót. Ezek a kötelező kiadások Szerbiában egyébként jóval alacsonyabbak, mint Európa legtöbb országában, ennek ellenére a munkaadók közül sokan ezt is túlzásnak tartják. Megesik az is, hogy a foglalkoztatók nem akarnak állandó jelleggel munkásokat alkalmazni, mert egyszer több a munka, másszor kevesebb, hogy ne legyen a munkás tétlen – mondta a professzor.
A fent említett eset egy igen elterjedt példa. Erről beszélt a Biznis riporterének Goran Rodić is, az Szerbiai Építőipari Kamara elnöke.
– Ezek a cégek órabérre alkalmaznak munkásokat. Amikor a cég leszerződik egy munka végzésére, meghatározott mennyiségű és képesítésű személyt alkalmaz. Ez az oka annak, hogy az építőipari mesteremberek egy nap akár 2-3 munkahely között is ingáznak – magyarázta.
A helyzet igen hasonló az ingatlanértékesítés esetében, ezért is kezdeményezték a közelmúltban, hogy rugalmasabb munkaügyi szabályok legyenek érvényesek az ágazat dolgozóira – mint a nyugati társadalom legtöbb országában. A ingatlanügynök egy sikeres üzlet után a saját részesedését a provízió részeként kapja el, az adózás viszont az ügynökséget illeti. A cég működtetésére viszont így kevesebb pénz jut. Emiatt az ingatlanügynökök is sokszor inkább árnyékgazdasági tevékenységre vannak kényszerítve.