2021. szeptember 23., csütörtök

Aszad ígéretekkel vág neki negyedszer

Szíria régi-új elnöke újjáépítené a háború dúlta országot és a gazdaságot

Megkezdte negyedik elnöki mandátumát Szíria régi-új elnöke. Bassár el-Aszad azt ígéri, hogy minden erejét a háború utáni újjáépítésre és a gazdaság talpra állítására fordítja. A szükséges pénz egy része azonban „befagyott" a válságban fuldokló Libanonban.
A szíriai ellenzék továbbra sem hajlandó elismerni a májusi elnökválasztás eredményét, amely szerint óriási többséggel Bassár el-Aszad hivatalban lévő államfő nyert két kihívójával szemben, a várakozásoknak megfelelően. A voksok 95,1 százalékát szerezte meg, 78,6 százalékos részvétel mellett. Hivatalosan legalábbis ezt közölték. Ám sem a választást, sem a szavazatszámlálást egyetlen független szervezet sem ellenőrizhette a részben még mindig háború dúlta országban. A hatalomtartókat az sem zavarta, hogy a voksolás ellenkezett az ENSZ BT azokkal a döntéseivel, amelyek a 2011 óta tartó konfliktus befejezésének feltételei közé sorolják a politikai párbeszédet az ellenzékkel, az új alkotmány elfogadását és a világszervezet felügyelte, átlátható választások megtartását.
Mindezt figyelmen kívül hagyva a – széles jogkörökkel felruházott – régi-új elnök a hét végén letette a hivatali esküt, s így megkezdhette negyedik hétéves mandátumát. Ünnepélyes beiktatása Damaszkuszban, az elnöki palotában történt több száz vendég előtt. Aszad 21 évvel ezelőtt került Szíria élére, elhunyt apja, Hafez el-Aszad helyére, aki 1970-ben vértelen katonai puccsal szerezte meg a hatalmat.
Az Aszad-család és a kormányzó Baasz Párt tehát bő ötven éve irányítja Szíriát, amelyet a 2011-ben kirobbant belháború teljesen tönkretett. A konfliktusba – amely már több mint 380 ezer ember halálát okozta – terrorszervezetek és külföldi hatalmak is beavatkoztak, de az Oroszország és Irán által támogatott damaszkuszi rezsim már Szíria nagy része felett visszaszerezte az irányítást.
A hétvégi beiktatásakor mondott beszédében Aszad azt ígérte, minden erejét a háború utáni újjáépítésre és a gazdaság talpra állítására fordítja. A terv megvalósítását azonban akadályozzák a hazáját sújtó külföldi szankciók. Emiatt – panaszolta Aszad – a damaszkuszi vezetés nem tud hozzáférni a libanoni bankokban befagyasztott 40-60 milliárd dollárjához, ami pedig nagyon is kellene az újjáépítéshez.
Libanonból egyébként is nehéz lenne visszaszerezni a pénzt, hiszen ez az ország is számos problémával küszködik. Háború nélkül is ezer sebből vérzik. Kilenc hónapja csak ügyvezető kormány vezeti. A patthelyzetet a Nyugat-barát Szaád Hariri próbálta meg feloldani. A múlt csütörtökön azonban – hosszas próbálkozás után – visszaadta kormányalakítási megbízatását. A kudarcért Michel Aoun államfőre hárította a felelősséget, akivel az utóbbi időben többször is összekülönbözött, amiért nem akarta jóváhagyni a szakértőkből álló kabinetet. Az elnök viszont Haririt hibáztatta.
Libanont így továbbra is Hasszán Diáb irányítja ügyvezető miniszterelnökként. Szinte jelentéktelen hatáskörökkel, ami semmiképp sem jó a csődbe jutott országnak, ahol sürgős reformokat kellene végrehajtani. Ezek segítségével talán tompítani lehetne a (gazdasági-politikai) krízist és a lakosság elégedetlenségét, amelyet a folyamatos életszínvonalromlás is szít.